<?xml version="1.0" encoding="ISO-8859-1"?>
<!DOCTYPE article PUBLIC "-//OASIS//DTD DocBook XML V4.2//EN"
"docbook/docbookx.dtd">

<article lang="hu">

<articleinfo>


  <title>USB flash memória HOGYAN</title>

  <author>
     <firstname> Niko</firstname>
     <surname> Sauer</surname>
     <affiliation>
       <orgname> Unit of Advanced Study</orgname>
       <orgdiv> University of Pretoria, South Africa</orgdiv>
       <address>
           <email> nikos@friedrichs.up.ac.za</email>
       </address>
     </affiliation>
  </author>


   <revhistory>
		<revision>
		<revnumber>0.06</revnumber>
		<date>2004.03.10</date>
		<authorinitials>ns</authorinitials>
		<revremark>Hozzáadva a Linux-2.6-ról szóló fejezet.</revremark>
		</revision>
		<revision>
		<revnumber>0.05</revnumber>
		<date>2003.12.26</date>
		<authorinitials>ejh</authorinitials>
		<revremark>Technikai átvizsgálás.</revremark>
		</revision>
      <revision>
         <revnumber> 0.04</revnumber>
         <date> 2003.12.11</date>
         <authorinitials>ns</authorinitials>
      </revision>
      <revision>
         <revnumber> 0.03</revnumber>
         <date> 2003.12.02</date>
         <authorinitials> ejh</authorinitials>
          <revremark>
            Technikai átvizsgálás.
          </revremark>
		</revision>
      <revision>
         <revnumber> 0.02</revnumber>
         <date> 2003.10.30</date>
         <authorinitials> ns</authorinitials>
          <revremark>
            Változások.
          </revremark>
      </revision>

   </revhistory>

  <abstract>

    <para>
     Ezen dokumentum eljárásokat mutat be USB flash memória eszközök
     (memory stick; memóriakártya) telepítésére, valamint arra, hogyan formázzuk őket különböző
     fájlrendszerekre, mint például vfat (ahogy általában kapjuk őket) és
     ext2 (ami jobban illeszkedik a Linuxon való használathoz). Továbbá
     bemutatjuk hogyan particionáljuk az egységet két részre különböző
     fájlrendszerekkel.
    </para>

  </abstract>

</articleinfo>




<!-- Section1: purpose-->

<sect1 id="purpose">
   <title> Cél</title>


   <para>
    A dokumentum célja, hogy leírja az USB flash memória eszközök (memory stick; memóriakártyák) Linuxon való használatát.
    Ez az alábbiakból áll:
   </para>
   
   <itemizedlist>
       <listitem>
         <para>
          új eszköz vásárlása, előre formázva MS Windows rendszerekhez, működik Linuxon;
         </para>
       </listitem>
       <listitem>
         <para>
         az eszköz ext2 fájlrendszerre formázása és beüzemelése.
         Azokban az esetekben, melyekben az eszközt kizárólag Linuxos gépen tervezzük használni.
         </para>
       </listitem>
       <listitem>
         <para>
          két partíció ext2 és vfat fájlrendszerre formázása és beüzemelése. Ha Linux-Linux és
          Linux-Windows közötti adatcsere is lehetséges.
         </para>
       </listitem>
       <listitem>
         <para>
         az eszköz felhasználó baráttá tétele.
         </para>
       </listitem>
       <listitem>
         <para>
         az eszköz fájlrendszerének karbantartása.
         </para>
       </listitem>
       <listitem>
         <para>
         Linux-2.6.x újabb funkcióinak használata.
         </para>
       </listitem>
   </itemizedlist>


   <para>
    A dokumentumban bemutatott eljárások működnek bármely olyan USB memória eszközön,
    ami képes írható-olvasható egységként üzemelni. A csak olvasható eszközök nem
    tartoznak ebbe a kategóriába. Az eljárások nem fognak működni, ha az eszköz írási
    képessége ki van kapcsolva (azaz, ha a írásvédő kapcsoló aktív állásban van).
   </para>

   <para>
    A formázásra és karbantartásra bemutatott eljárások (elvileg) alkalmazhatók más
    fájlrendszereken is, például ext3 és reiserfs. Ezeket azonban nem próbáltuk ki,
    és nem is teszteltük. Nem szenteltünk figyelmet a módszerek más operációs
    rendszereken történő alkalmazására sem.
   </para>


   <warning><para>
    A digitális kamerákhoz használt flash memória újraformázása veszélyes lehet. Előfordulhat,
    hogy a kamera nem fogja felismerni. Használja a kamera beépített menüjét a művelethez.
	 <!-- added the last sentence -->
   </para></warning>

</sect1>

<!-- End Section1: purpose -->
<!-- Section1: buying -->
<!-- Sect1: Physical -->

<sect1 id="physical">
   <title>Fizikai eszközök</title>

   <para>
    Flash memória eszközök főleg kis méretű, hordozható egységekként vagy digitális
    kamerák részeként érkeznek. Gyakori elnevezéseik <emphasis>memory stick</emphasis>
    (memóriakártya) vagy <emphasis>kulcstartó</emphasis>. Ezek tartalmukat
    <emphasis>nem vesztik el</emphasis> kikapcsoláskor (non-volatile devices), működési elvüket
    tekintve elektromos töltéseket használnak az adatok bináris formában való
    tárolásához. A töltések szinte akármeddig változatlanul maradhatnak, de
    a változtatások (például írás) korlátozzák az eszköz élettartamát
    (100000 írás / 8MB).
   </para>
   
   <para>
    A memóriakártyák közvetlenül az USB-porthoz csatlakoznak a számítógép hátoldalán (esetleg előlapján vagy oldalán - a lektor).
    Energiaigényüket az USB-port látja el. Néha kényelmes az USB hosszabbító kábel
    használata, hogy könnyen elérhető közelségbe hozzuk az eszközt.
   </para>
   
   <para>
    A memóriakártyák általában rendelkeznek <emphasis>írásvédő kapcsolóval</emphasis>,
    amit ajánlatos kikapcsolni, hogyha írható-olvasható eszközként akarjuk használni.
    Ha a kapcsoló <quote>be</quote> állásban van, az eszköz <emphasis>csak olvasható</emphasis>.
    Az eszközön általában van egy LED (Light Emitting Diode; fénykibocsátó dióda),
    ami jelzi a működőképes állapotot. A LED villogása az adatforgalmat mutatja.
   </para>

   <para>
    A digitális kamerák memóriakártyát használnak a képek tárolására. Ezeket a
    kamera látja el árammal, és egy csatlakozókábel segítségével lehet a számítógép
    USB-portjához kötni. A számítógéppel való összekötéshez a kamerát be
    kell kapcsolni az átvitel idejére, és egyszerűen ki kell kapcsolni miután az
    eszközt leválasztottuk. Fontos megjegyezni, hogy a memóriakártya a kamera akkumulátorából
    kapja az áramot, ezért a műveletet minél hamarabb fejezzük be.
   </para> 
 
</sect1>

<!-- End Section1: physical -->


<sect1 id="buying">
   <title>Memóriakártya vásárlása</title>	
	
   <para>
    Fontos szempontok memóriakártya vásárlásához:
   </para>
	
	<variablelist>
	
	<varlistentry>
	<term><emphasis role="strong">A memória mérete</emphasis></term>
	<listitem>
	<para>
		Ez attól függ mire akarjuk használni. 128MB népszerű választásnak tűnik.
	</para>
	</listitem>
	</varlistentry>
	<varlistentry>
	<term><emphasis role="strong">Működik Linux alatt?</emphasis></term>
	<listitem>
	<para>
		Olvasd az elismert márkák weboldalán.... Vagy kérdezzük meg a forgalmazót.
                Legyünk óvatosak: lehet, hogy az eladó nem fogja érteni miről beszélünk.
                A használati útmutató szintén említhet valami ilyesmit: működik Linux-2.4
                alatt, vagy lehet benne kép a Linux pingvinről. Ha nem járunk sikerrel
                ennek kiderítésében, okosabb ha nem vesszük meg.
	</para>
	</listitem>
	</varlistentry>
	<varlistentry>
	<term><emphasis role="strong">Hosszabbító kábel és kulcstartó</emphasis></term>
	<listitem>
	<para>
		A memóriakártyákat általában hosszabbító kábellel (<xref linkend="physical" />)
		és (nyakba akasztható) kulcstartóval csomagolják. Az utóbbi biztonságos módját nyújtja az eszköz
                szállításának. Bizonyosodjunk meg róla, hogy a fentiek megvannak. A
		körülményektől függően szükség lehet még egy hosszabbító kábelre. Laptop és
		notebook számítógépekhez általában nem szükséges.
	</para>
	</listitem>
	</varlistentry>
	<varlistentry>
	<term><emphasis role="strong">Fájlrendszer</emphasis></term>
	<listitem>
	<para>
		A gyári új memóriakártyák általában vfat (msdos) fájlrendszerre vannak
		formázva, és működnek Linuxon is, de így nem lehet kihasználni az ext2 (vagy
                más) fájlrendszer stabilitását és sokoldalúságát. Ez nem probléma, helyettesíthető
		más fájlrendszerekkel, mint később látni fogjuk.
	</para>
	</listitem>
	</varlistentry>
	<varlistentry>
	<term><emphasis role="strong">Ár</emphasis></term>
	<listitem>
	<para>
		A memóriakártyák ára egy adott méreten belül is jelentősen különbözhet.
		Jó ötlet utánanézni mekkora a szórás, erre kiválóan megfelel az internet.
                (Az ár nagyban függ a nyújtott  szolgáltatásoktól is - a lektor)
	</para>
	</listitem>
	</varlistentry>
	</variablelist>

</sect1>

<!-- End Section1: buying -->

<!-- Section1: reading -->

<sect1 id="reading">
   <title>Ajánlott olvasmányok</title>

   <para> 
    Ezen dokumentum olvasóinak ajánlatos megismerkedni az alábbiakkal:
     <footnote>
        <para>
         Ezen dokumentum erősen támaszkodik a csillaggal jelölt írásokra.
        </para>
     </footnote>
   </para>
 
   <itemizedlist mark="none" spacing="compact">
      <listitem>
        <simpara>
          Az alábbi eszközök kézikönyv oldalai:
          <application>mount</application>,
			 <application>umount</application>, <application>fdisk</application>, <application>mke2fs</application>, <application>mkdosfs</application>,
          <application>dumpe2fs</application> és <application>fsck.ext2</application>.
        </simpara>
      </listitem>
      <listitem>
        <simpara>
          <ulink url="http://www.tldp.org">Linux documentation project
          </ulink>, 
	 (<ulink url="http://tldp.fsf.hu">Magyar LDP
          </ulink>)
        </simpara>
      </listitem>
      <listitem>
        <simpara>
          <ulink url="http://www.tldp.org/HOWTO/USB-Digital-Camera-HOWTO">USB-Digital Camera HOWTO
          </ulink>*, 
	  (<ulink url="http://tldp.fsf.hu/HOWTO/USB-Digital-Camera-HOWTO-hu/index.html">USB digitális fényképező HOGYAN
          </ulink>)
        </simpara>
       </listitem>
      <listitem>
        <simpara>
          <ulink url="http://www.tldp.org/HOWTO/Partition">The Linux Partition HOWTO
          </ulink>* (Linux particionálás HOGYAN)
        </simpara>
      </listitem>
      <listitem>
        <simpara>
         <ulink 
           url="http://www.tldp.org/HOWTO/The Linux SCSI-2.4-HOWTO">The Linux 2.4 SCSI subsystem HOWTO
         </ulink> (Linux 2.4 SCSI alrendszer HOGYAN)
        </simpara>
      </listitem> 
      <listitem>
        <simpara>
         <ulink url="http://www.tldp.org/HOWTO/Kernel-HOWTO">The Linux Kernel HOWTO
         </ulink>, 
	 (<ulink url="http://tldp.fsf.hu/HOWTO/Kernel-HOWTO-hu/index.html">Linux-rendszermag HOGYAN
         </ulink>)
        </simpara>
      </listitem>
      <listitem>
        <simpara>
         <ulink url="http://www.linux-usb.org/USB-guide/book1.html">The Linux USB subsystem
         </ulink>* (Linux USB alrendszer)
        </simpara>
      </listitem>
      <listitem>
        <simpara>
         <ulink url="http://www.tldp.org/guides.html">Linux filesystem hierarchy
         </ulink> (Linux fájlrendszer hierarchia)
        </simpara>
      </listitem>
      <listitem>
        <simpara>
         <ulink url="http://www.tldp.org/guides.html">The Linux Kernel
         </ulink> (A Linux rendszermag)
        </simpara>
      </listitem>
      <listitem>
        <simpara>
           Linux Kernel 2.4.xx/Documentation (megtalálható az
           <filename> /usr/src/linux/Documentation</filename> könyvtárban)
        </simpara>
       </listitem>
   </itemizedlist>

</sect1>

<!-- End Section1: reading -->

<!-- Section1: hardware -->

<sect1 id="hardware">
   <title>Hardver és rendszermag</title>

 <!-- Section2: setup -->

 <sect2 id="setup">
   <title> A rendszer</title>

   <para>
    Itt olvashatók a konfiguráció főbb jellemzői, melyen az alább részletezendő
    módszerek kifejlesztésre és kipróbálásra kerültek (Linux-2.6 rendszermagon is). A
    képernyő-ábrák pontos másolatai a monitoron megjelent tartalomnak.
   </para>

   <itemizedlist mark="none" spacing="compact">
     <listitem>
      <simpara>
       Hardver: Intel (R) Celeron (TM) 1100 MHz
      </simpara>
     </listitem>
     <listitem>
      <simpara>
       Disztribúció: RedHat Linux 7.0 (alaposan módosítva)
      </simpara>
     </listitem>
     <listitem>
      <simpara>
       Rendszermag: Linux-2.4.20 (www.kernel.org). Lásd még
       <xref linkend="linux-2.6"/> Linux-2.6.x-hoz.
      </simpara>
     </listitem> 
     <listitem>
      <simpara>
       Segédprogramok: util-linux-2.11z (<application>mount</application>, <application>umount</application>, <application>fdisk</application>); 
          e2fsprogs-1.32 (<application>mke2fs</application>, <application>dumpe2fs</application>, <application>fsck.ext2</application>);
          mkdosfs-2.2
      </simpara>
     </listitem>
   </itemizedlist>

 </sect2>
 
 <!-- Section2: kernel -->

 <sect2 id="kernel">
 <title>Rendszermag beállítások</title> 

   <para>
    Bizonytalan, hogy a 2.4.xx-nél korábbi rendszermagok (kernel) USB támogatása megfelelő-e,
    ezért külön belefordítottuk a rendszermagba ezt a - dokumentum szempontjából fontos - támogatást.
    A moduláris megoldás szintén megfelelő.
   </para>

 <!-- Section3: scsi -->

 <sect3 id="scsi">
 <title> SCSI támogatás</title>

   <itemizedlist mark="none" spacing="compact">
     <listitem>
      <simpara> SCSI támogatás (CONFIG_SCSI  scsi_mod.o)</simpara>
     </listitem>
     <listitem>
      <simpara> SCSI lemez támogatás (CONFIG_BLK_DEV_SD  sd_mod.o)</simpara>
     </listitem>
   </itemizedlist>

 </sect3>

 <!-- Section3: fss -->

 <sect3 id="fss">
 <title> Fájlrendszerek</title>         

   <itemizedlist mark="none" spacing="compact">
     <listitem>
      <simpara> DOS FAT fájlrendszer támogatás (CONFIG_FAT_FS  fat.o)</simpara>
     </listitem>
     <listitem>
      <simpara> MSDOS fájlrendszer támogatás (CONFIG_MSDOS_FS  msdos.o)</simpara>
     </listitem>
     <listitem>
      <simpara> 
        VFAT (Windows 95) fájlrendszer támogatás (CONFIG_VFAT_FS  vfat.o)
	</simpara>
     </listitem>
     <listitem>
      <simpara> /proc fájlrendszer (CONFIG_PROC_FS)</simpara>
     </listitem>
     <listitem>
      <simpara> 
        ext2fs fájlrendszer támogatás (CONFIG_EXT2_FS  ext2.o)
      </simpara>
     </listitem>
   </itemizedlist>
 
 </sect3>

 <!-- Section3: usb -->

 <sect3 id="usb">
 <title> USB támogatás</title>
       
   <itemizedlist mark="none" spacing="compact">
     <listitem>
      <simpara> USB támogatás (CONFIG_USB  usbcore.o)</simpara>
     </listitem>
     <listitem>
      <simpara> 
        Előzetes USB eszköz fájlrendszer (CONFIG_USB_DEVICEFS)
      </simpara>
     </listitem>
     <listitem>
      <simpara> 
        USB háttértár (mass storage) támogatás (CONFIG_USB_STORAGE  usb-storage.o)
      </simpara>
     </listitem>
   </itemizedlist>

  </sect3>
  </sect2>

  <sect2 id="notes">
  <title>Jegyzetek</title>
    
    <para>
     Az alábbi listában a nagybetűs részek a <filename>.config</filename>
     fájlban levő változóneveket jelentik. Ezt a fájlt a rendszermag-forrás
     gyökérkönyvtárában lehet megtalálni (<filename class="directory">/usr/src/linux/</filename>). Az <filename>xxx.o</filename> részek a
     modulra utalnak, melyek a moduláris megközelítés során keletkeznek.
     Ha nincs hivatkozás egy modulra, akkor az az opció kizárólag rendszermagba
     fordítva érhető el.
    </para>
     
    <para>
     Különböző rendszermag verziók más-más módon jelölhetik az egyes beállításokat,
     például a <emphasis>make menuconfig</emphasis> vagy <emphasis>make xconfig</emphasis>
     használatakor. Ezért a változók, mint például CONFIG_USB, megbízhatóbb
     jelölések lehetnek. Ezeket az adott opció <emphasis>súgójából</emphasis>
     tudhatjuk meg.
    </para>

    <para>
     A naprakész Linux disztribúciók, mint például
     <emphasis>RedHat</emphasis> és <emphasis>SuSE</emphasis>,
     valószínűleg már tartalmazzák a megfelelő beállításokat belefordítva a rendszermagba.
    </para>

    <para>
     Az USB támogatás alatt számos digitális fényképezőgép beállításait elérhetjük.
    </para>

    <para>
     Ajánlatos utánanézni a <xref linkend="reading"/> pontban felsorolt írásokban,
     ha fontolóra vesszük a rendszermag (újra)fordítását.
    </para>
 
  </sect2>

</sect1>

<!-- End Section1: hardware -->

<!-- Section1: Basics -->
<sect1 id="basics">
   <title> Néhány alapfogalom</title>    

   <para>
    Ebben a fejezetben néhány linuxos alapfogalmat tekintünk át röviden, melyek
    segíthetik a lentebb részletezett módszerek megértését.
   </para>

  <sect2 id="proc">
    <title>A /proc fájlrendszer</title>

    <para>
     A /proc fájlrendszer ablakként szolgál, melyen keresztül láthatjuk
     egy linuxos rendszer működését. A dokumentum szempontjából legfontosabb
     objektumok a következő könyvtárak: <filename class="directory">/proc/bus/usb/</filename>
     és <filename class="directory">/proc/scsi/</filename>. Ezek segítségével
     fogjuk ellenőrizni, hogy a rendszermag céljainknak megfelelően, helyesen van-e
     beállítva (<xref linkend="proc-probe" />). 
    </para>
  </sect2>

 <sect2 id="scsidev">
 <title> SCSI eszközök</title>

   <para>
    A memóriakártya egy USB adattároló eszköznek tekinthető, ami a rendszer felé
    egy cserélhető SCSI lemez (sd). Az SCSI lemezes eszközök a <filename class="directory"> /dev</filename>
    (eszközök) könyvtárban <filename class="directory">/dev/sda</filename>, <filename class="directory">
    /dev/sdb</filename>, ... néven érhetők el. Ha több különböző egységünk van,
    ezek sorban a <filename>/dev/sda</filename>, <filename>/dev/sdb</filename>
    stb. eszközökhöz lesznek rendelve. Ha például egy memóriakártya és egy
    digitális fényképezőgép van csatlakoztatva, akkor az egyik kapja a
    <filename>/dev/sda</filename>-t, a másik pedig a <filename>/dev/sdb</filename>-t.
    A tesztek azt mutatják, hogy az első észlelt eszköz lesz <filename>sda</filename>
    és a <filename class="directory">/proc/scsi/usb-storage-0</filename> könyvtár
    fogja képviselni. Azt viszont nem lehet tudni, hogy mi történik, ha bootolás
    közben mindkét eszköz jelen van. A <filename>/proc/partitions</filename>
    fájlban meg lehet nézni a partíciók listáját, benne <filename>sda, sda1, sdb</filename>
    bejegyzésekkel. A 2.6-os rendszermag sorozatban ezt a problémát nagyon
    elegánsan oldják meg (<xref linkend="linux-2.6"/>).
   </para>
    
   <para>
    A továbbiakban feltételezzük, hogy csupán egyetlen memóriakártya van, és az a
    <filename>/dev/sda</filename>-hoz van rendelve.
   </para>

   <para>
    A legtöbb disztribúcióban ezek a pontok megvannak. Az alábbi paranccsal
    leellenőrizhető, hogy nálunk is léteznek-e: <userinput><command>ls</command> /dev/sda*</userinput>.
    Ha nincsenek, létrehozhatjuk őket az alábbiakkal (root felhasználóként, ezt jelzi a kettős kereszt).
   </para>

   <screen>
             <prompt>#</prompt> <userinput><command>mknod</command> /dev/sda  b 8 0</userinput>
             <prompt>#</prompt> <userinput><command>mknod</command> /dev/sda1 b 8 1</userinput>
             <prompt>#</prompt> <userinput><command>mknod</command> /dev/sda2 b 8 2</userinput>
   </screen>
        
   <para>
    stb, egészen <filename>/dev/sda15</filename>-ig, ha szükséges. Az eszköz
    egy egészként a <filename>/dev/sda</filename>-hoz van rendelve, és a
    <filename>/dev/sdax (x = 1 ... 15)</filename> jelentik a különböző
    partíciókat. Később leírjuk hogyan lehet különböző fájlrendszerekhez
    különböző partíciókat készíteni (lásd. <xref linkend="ext2" /> és
    <xref linkend="mixed" /> ). Ha a memóriakártyát csak egyetlen partícióval
    (fájlrendszerrel) akarjuk használni, a <filename>/dev/sda1</filename>
    elegendő lesz.
   </para>
 </sect2>

  <sect2 id="usbfs">
  <title> Az USB eszköz fájlrendszer</title>
    <para>
     Ezt a dinamikusan generált fájlrendszert a
     <filename class="directory">/proc/bus/usb/</filename> könyvtárba lehet felcsatolni,
     ezért elengedhetetlen, hogy ez a könyvtár létezzen. Mikor fel van csatolva,
     több mindent lehet látni a <filename class="directory">/proc/bus/usb/</filename>
     és a <filename class="directory">/proc/scsi/</filename> könyvtárakban (<xref
     linkend="mounting" />). A <filename>/proc/bus/usb/devices</filename> fájlból
     megtudhatjuk melyik USB eszköz van felcsatlakoztatva (<command> less /proc/bus/usb/devices</command>).
     Kis erőfeszítést igényel, hogy megértsük a képernyőn megjelenő szöveget,
     de azért nem nehéz. A memóriakártya mint <emphasis>Mass Storage Device</emphasis>
     van jelölve.
    </para>
  </sect2>

  <sect2 id="ext2fs">
  <title>Az ext2 fájlrendszer</title>
    <para>
     Az ext2 fájlrendszer még mindig a legelterjedtebb
     Linux rendszereken. Igen sokoldalú és kifinomult, felvértezve engedélyekkel
     (olvasás-írás-végrehajtás, kinek van engedélye, hogy csináljon valamit),
     tulajdonlással (felhasználó, csoport, mások), időbélyeggel (mikor volt
     utoljára módosítva) stb. Ezenfelül vannak segédeszközei egy ext2-vel
     ellátott eszköz komplett karbantartásához (<xref linkend="maintain"/>). Ha
     egy flash memória eszközt kizárólag linuxos gépeken használunk érdemes azt
     ext2-re formázni (lásd. <xref linkend="ext2" />).
    </para>
   </sect2>

  <sect2 id="vfatfs">
  <title>A vfat fájlrendszer</title>
    <para>
     A vfat engedélyezésével a rendszermagban, lehetővé válik Dos/Windows alatt
     készített fájlrendszerek felcsatolása. A legtöbb memóriakártya Windowson
     való használathoz van formázva, ezért tekinthetjük vfat-formázottnak.
     A vfat fájlrendszer kevésbé kifinomult mint az ext2, ezért sokkal
     gazdaságosabb a memóriát illetően. A jogosultságok másként vannak, mint
     ext2-ben, ami azt eredményezi, ha egy ext2 fájlt vfat-re mentünk, az
     újra megjelenik más engedélyekkel. Ennek ellenére, ha a memóriakártyát
     linuxos és windowsos gépek közötti adatcserére használjuk, a legjobb amit
     tehetünk, hogy meghagyjuk vfat formában. A kompromisszumot az jelenti, ha
     kétfelé particionáljuk a memóriakártyát: egy vfat és egy ext2 fájlrendszerrel.
     Legalábbis a linuxos gépek képesek kezelni mindkettőt. Bővebben: <xref linkend="mixed"/>.
    </para>
  </sect2>

  <sect2 id="options">
  <title>Parancs opciók magyarázata</title>

   <para>
    A dokumentumban felhasznált parancsok rövid listája:
   </para>

   <itemizedlist mark="none" spacing="compact">
     <listitem>
      <simpara> 
       <userinput><command>mount</command> -t ext2 /dev/sda1 /mnt/memstick</userinput> 
       Felcsatolja az sda1 eszközt ext2 fájlrendszerrel az /mnt/memstick könyvtárba.
      </simpara>
     </listitem>
     <listitem>
      <simpara> 
       <userinput><command>ls</command> -l</userinput>
       Teljes listázás (módok, tulajdonos stb.)
      </simpara>
     </listitem>
     <listitem>
      <simpara> 
       <userinput><command>mkdosfs</command> -F 32 /dev/sda1</userinput>
       FAT32 Ms-dos fájlrendszer készítése a /dev/sda1 partíción.
      </simpara>
     </listitem>
     <listitem>
      <simpara> 
       <userinput><command>ln</command> -s /dev/sda1 /dev/flash</userinput>
       Szimbolikus hivatkozást készít a létező /dev/sda1 partícióhoz /dev/flash néven.
      </simpara>
     </listitem>
     <listitem>
      <simpara> 
       <userinput><command>mkdir</command> -m 777
		 /mnt/memstick/superdir</userinput>
        Létrehoz egy új könyvtárat, melyre mindenki rendelkezik rwx jogokkal.
      </simpara>
     </listitem>
     <listitem>
      <simpara> 
       <userinput><command>dumpe2fs</command> -h /dev/sda1</userinput>
       Kiírja a /dev/sda1 ext2 partíció fejlécét.
      </simpara>
     </listitem>
   </itemizedlist>
  </sect2>  

</sect1>

<!-- Section1: verifications -->

<sect1 id="verifications">
   <title>Alapvető ellenőrzések</title>

<important>
  <para>
   Mielőtt hozzákezdenénk, távolítsuk el a hasonló eszközöket az USB buszról,
   azért, hogy biztosan azt az eszközt lássuk és írjuk, amelyiket szeretnénk.
  </para>
</important>

 <!-- Section2: quick check -->
 
 <sect2 id="quick">
 <title>Gyors ellenőrzés</title>
 
   <para>
    Lehetséges, hogy a rendszer már fel van készítve USB flash memória eszközök
    kezelésére. Ennek elöntéséhez egyszerűen adjuk ki a
    <prompt>$ </prompt><userinput><command>mount</command></userinput> parancsot egy x-terminálról.
    Ha valami hasonló jelenik meg a kimenetben:
   </para>

      <screen>
           none on /proc/bus/usb type usbfs (rw)
      </screen>

   <para>
    akkor a <xref linkend="tests" /> pontnál lehet folytatni, azonban érdemes
    lehet átnézni a közbenső részt is. Akkor sincs baj, ha a teszt sikertelen.
   </para>
 
</sect2>
 
 <!-- Section2: proc -->

 <sect2 id="proc-probe">
 <title> A /proc fájlrendszer tesztelése</title>
 
   <para>
    Néhány dolgot le lehet ellenőrizni a <filename class="directory"> /proc</filename>
    könyvtárban, hogy meggyőződjünk arról, a rendszermag tartalmazza a beállításokat, vagy a megfelelő
    modulok betöltődtek. Először nézzük meg, hogy a <filename
    class="directory">/proc/bus/usb</filename> könyvtár létezik-e. Ha igen, a
    rendszermagban van USB alrendszer támogatás. Ha nem, akkor a rendszermagot újra kell
    fordítani megfelelő USB támogatással (lásd. <xref linkend="usb" />), vagy a
    frissíteni kell azt. Másodszor a <filename class="directory">/proc/scsi</filename>
    könyvtár meglétét kell ellenőrizni. Ha ott van, minden rendben, ellenkező
    esetben a SCSI támogatást bele kell fordítani a rendszermagba (lásd. <xref linkend="scsi" />).
   </para>

   <para>
    A <filename class="directory"> /proc</filename>-nak rendelkeznie kell
    az USB fájlrendszer csatolási pontjával. Ez a pont a <filename class="directory"> /proc/bus/usb</filename>.
    Ha megvan, a rendszermag helyesen van beállítva.
   </para>

 </sect2>

 <!-- Section2: scsidev -->



 <!-- Section2: mounting -->

 <sect2 id="mounting">
 <title> Az USB fájlrendszer felcsatolása</title>

   <para>
    Ha az előző rész ellenőrzései sikeresek voltak, következő lépésként
    csatolni kell az USB fájlrendszert. Ezt root felhasználóként kell megtenni a
    következőképpen:
   </para>

   <screen>
             <prompt># </prompt><userinput><command>mount</command> -t usbfs none /proc/bus/usb </userinput>
   </screen>
   <note>
   <para>
    Régebbi rendszermag-verziókban a fenti mount parancs <parameter>usbfs</parameter>
    paraméterét ki kell cserélni <parameter>usbdevfs</parameter>-re. 2.4.20-as
    Linuxokban mindkét változat működik.
   </para>
   </note>
   <para>
    Ha minden rendben, végezzünk további teszteket. Első a gyors ellenőrzés
    (<xref linkend="quick" />). Az alapos ellenőrzéshez adjuk ki a
    <prompt># </prompt><userinput><command>ls</command> -l /proc/bus/usb</userinput>
    parancsot, ami valami hasonló kimenetet fog adni:
   </para>

   <screen>
             dr-xr-xr-x 1 root root 0  Sep 19  14:21  001
             dr-xr-xr-x 1 root root 0  Sep 19  14:21  002
             -r--r--r-- 1 root root 0  Sep 19  22:30  devices 
             -r--r--r-- 1 root root 0  Sep 19  22:30  drivers
   </screen>

   <para>
    A <filename class="directory">/proc/scsi/usb-storage-0/</filename> könyvtárnak
    most már léteznie kell, és az egyik benne levő fájl az alábbiakat tartalmazza.
    Az én rendszeremben a <prompt>$ </prompt><userinput><command>less</command> /proc/scsi/usb-storage-0/1</userinput>
    parancs a következőt írja ki:
   </para>
    
   <screen>
                Host scsi1: usb-storage  
                    Vendor: Generic  
                   Product: Mass Storage Device  
             Serial Number: None  
                  Protocol: Transparent SCSI  
                 Transport: Bulk  
                      GUID: 0ed166800000000000000000  
                  Attached: Yes/No  
   </screen>

   <para>
    Ha a flash meghajtó csatlakoztatva van, az utolsó sorban a "Yes" bejegyzés
    olvasható, egyébként pedig a "No".
   </para>  
 

 </sect2>

 <!-- Section2: tests -->

 <sect2 id="tests">
 <title> Vfat tesztek</title>

   <para>
    Most már készen állunk arra, hogy kiderítsük működik-e a memóriakártya.
    Feltételezzük, hogy az eszköz gyári új állapotban van. A használati útmutató
    valószínűleg tartalmazza, hogyan állítsuk be Windowshoz. Van egy jel, hogy
    vfat fájlrendszerre van formázva. Mielőtt megpróbálnánk felcsatolni, készítsünk egy
    csatolási pontot neki a következő paranccsal:
    <prompt># </prompt><userinput><command>mkdir</command> -m 777 /mnt/memstick</userinput>
    A felcsatolás parancsa:
   </para>

   <screen>
    <prompt># </prompt><userinput><command>mount</command> -t vfat /dev/sda1 /mnt/memstick</userinput>
   </screen>


   <para> 
    Ha minden simán ment, már láthatjuk az eszközt:
    <prompt># </prompt><userinput><command>ls</command> /mnt/memstick</userinput>.
   </para>

   <para>
    Most próbáljunk ki néhány alapvető dolgot, mint például könyvtár létrehozása az eszközön, és
    egy szöveges fájl másolása:
   </para>

   <screen>
             <prompt># </prompt><userinput><command>mkdir</command> /mnt/memstick/apollo </userinput>
             <prompt># </prompt><userinput><command>cp</command> /home/myname/myfavourite_file /mnt/memstick/apollo/.</userinput>
   </screen>

    <para>
     Listázzunk újra (<prompt># </prompt><userinput><command>ls</command> -l /mnt/memstick</userinput>)
     és figyeljük meg az engedélyeket.
    </para>

    <para>
     Csatoljuk le az eszközt (<prompt># </prompt><userinput><command>umount</command> /dev/sda1</userinput>)
     és csatoljuk fel újra ahogy előzőleg is tettük. Listázzunk megint és nézzük meg az
     engedélyeket. Valószínűleg a szöveges fájlnak van x-jogosultsága, vagyis
     futtathatóvá vált. Ez teljesen szokványos a vfat fájlrendszerben. Ha
     elégedett vagy ezzel, csatold le az eszközt, és menj a <xref linkend="users" /> pontra.
    </para>

 </sect2>

</sect1>

<!-- End Section1: verifications -->

<!-- Section1: ext2 -->

<sect1 id="ext2">
<title> Ext2 fájlrendszer létrehozása</title>

<para>
  Az itt leírt eljárások során az egész flash memória eszközön egyetlen
  ext2-es partíciót alakítunk ki. Ez alkalmasabbá teszi az eszközt linuxos
  gépek közötti használatra. Azonban semmiképpen se tegyük, ha Windowson is
  használni akarjuk.
</para>

<important>
  <para>
    A <filename>/dev/sda</filename> könyvtárba felcsatolt eszköz újra lesz formázva és
    az összes adat törlődik róla. Mielőtt hozzákezdenénk, távolítsuk el a
    hasonló eszközöket az USB buszról, azért, hogy biztosan azzal az eszközzel dolgozunk,
    amelyikkel szeretnénk.
  </para>
</important>



 <!-- Section2: partitioning -->

 <sect2 id="partition">
 <title> Particionálás</title>

   <para>
    Feltételezzük, hogy a flash memória a <filename>/dev/sda</filename> könyvtárba van felcsatolva. Ebben a fejezetben azt az esetet nézzük, melyben az egész
    eszköznek egyetlen ext2 partíciót készítünk. Az alábbi példában
    egy 128MB-os flash memóriát formáztunk ext2 fájlrendszerre. Emiatt látható 131MB és
    888 cilinder az ábrán. Az fdisk segédprogramot használtuk, ami egyszerűen
    kiolvassa ezeket az adatokat az eszközből.
   </para>

   <para>
    Az összes műveletet root felhasználóként végezzük. A partíciót a <filename> /dev/sda</filename>
    egységen alakítjuk ki. (nem a <filename>/dev/sda1</filename>-en). Az eljárást
    magyarázatokkal tűzdelt lépések sorozataként mutatjuk be. Az fdisk alap promptja
    <prompt> Command (m for help):</prompt>, és bármely fázisnál üthetünk
    <userinput>m</userinput>-et az érvényes parancsok megtekintéséhez. Ha ezt tesszük,
    az eredmény a következő lesz:
   </para>

   <screen>
             Command   action 
                a      toggle a bootable flag 
                b      edit bsd disklabel 
                c      toggle the dos compatibility flag 
                d      delete a partition 
                l      list known partition types 
                m      print this menu 
                n      add a new partition 
                o      create a new empty DOS partition table 
                p      print the partition table 
                q      quit without saving changes 
                s      create a new empty Sun disklabel 
                t      change a partition's system id 
                u      change display/entry units 
                v      verify the partition table 
                w      write table to disk and exit 
                x      extra functionality (experts only) 
   </screen>


   <para>
    A memóriakártyát csatlakoztassuk, de ne csatoljuk fel. Ügyeljünk arra, hogy
    az írásvédő ki legyen kapcsolva.
   </para>

   <para> Az eljárás:</para>

   <screen>
             <prompt>#</prompt><userinput><command> fdisk</command> /dev/sda</userinput> 
             Command (m for help):<userinput>d</userinput> {enter}
             Selected partition 1  
             Command (m for help):<userinput>n</userinput> {enter} 
             Command action  
                e  extended  
                p  primary partition (1-4)  
             <userinput>p</userinput> {enter}  
             Partition number (1-4):<userinput>1</userinput> {enter} 
             First cylinder (1-888, default 1): {üss enter-t} 
             Using default value 1  
             Last cylinder ... (1-888, default 888): {üss enter-t} 
             Using default value 888  
   </screen>

   <para> 
    Most ellenőrizhetjük a partíciós tábla kiíratásával, hogy minden
    rendben ment-e.
   </para>

   <screen>
             Command (m for help): <userinput>p</userinput> 
             Disk /dev/sda: 131 MB, 131072000 bytes  
             9 heads, 32 sectors/track, 888 cylinders  
             Units = cylinders of 288 * 512 = 147456 bytes 

             Device     Boot Start End Blocks Id System 
	  
             /dev/sda1         1   888 127856 83 Linux 
   </screen>

   <para>
    Győződjünk meg róla, hogy a partíciót nem állítottuk be bootolhatónak,
    ekkor nincs csillag a partíciós tábla "Boot" oszlopában. Továbbá az
    "Id" és a "System" megegyeznek a fenti táblázatban levőkkel. Ez azt mutatja,
    hogy az eszközt ext2-re formázhatjuk (következő rész). Ezek az alapértelmezett
    értékek. Ha valami nem stimmel, akkor megváltoztathatjuk a következő parancsokkal:
   </para>

   <screen>
             Command (m for help): <userinput>a</userinput> [toggle a bootable flag] 
             Command (m for help): <userinput>t</userinput> [change a partition's system id] 
   </screen>

    <para> 
     Ha (vagy amikor) a partíciós tábla helyes, az eljárás befejezéséhez:
    </para>

    <screen>
             Command (m for help): <userinput>w</userinput> [write table to disk and exit] 
    </screen>

    <para> Meg is van!</para>

 </sect2>

 <!-- Section2: making-ext2 -->
 <sect2 id="making-ext2">
 <title> Az eszköz formázása</title>

   <para>
    A particionálás befejezése után egyenesen az eszköz formázásához
    érkeztünk. Ehhez az mke2fs segédprogramot fogjuk használni:
   </para>

   <screen>
             <prompt>#</prompt> <userinput><command>mke2fs</command> /dev/sda1</userinput> 
   </screen>

   <para>
    A memóriakártya LED-je ezalatt folyamatosan villog. Mikor abbahagyja, a program végzett.
   </para>

 </sect2>

 <!-- Section2: tests4 -->

 <sect2 id="tests4">
 <title> Teszt - ext2</title>

   <para> 
    A formázás sikerének ellenőrzéséhez ismételjük meg a <xref linkend="mounting" /> és
    a <xref linkend="tests" /> fejezetben leírtakat két kis eltéréssel. Az első eltérés az, hogy a mount
    parancs a következő:
   </para>

   <screen>
             <prompt>#</prompt> <userinput><command>mount</command> -t ext2 /dev/sda1 /mnt/memstick</userinput> 
   </screen>

   <para> 
    A második különbség, hogy a szöveges fájl engedélyei ezentúl nem módosulnak.
   </para>

 </sect2>
</sect1>

<!-- End Section1: ext2 -->

<!-- Section1: mixed -->

<sect1 id="mixed">
<title> Két partíció létrehozása</title>

 <!-- Section2: double-partition -->

 <sect2 id="double-partition">
 <title> Particionálás</title>
<para>
  A bemutatásra kerülő eljárás során a flash memória eszközt kétfelé
  particionáljuk, az egyiket ext2-re, a másikat pedig vfat-re formázzuk.
  Ez kényelmes lehet azokban az esetekben, mikor két (vagy több) linuxos (ext2)
  gép, valamint linuxos és windowsos gépek (vfat) között cserélünk adatokat.
</para>

<important>
  <para>
    A <filename>/dev/sda</filename> könyvtárba felcsatolt eszköz újra lesz formázva és
    az összes adat törlődik róla. Mielőtt hozzákezdenénk, távolítsuk el a
    hasonló eszközöket az USB buszról, azért, hogy biztosan azzal az eszközzel dolgozzunk,
    amelyikkel szeretnénk.
  </para>
</important>

   <para> 
    Ebben a részben bemutatjuk, hogyan hozzunk létre két partíciót a memóriakártyán:
    az egyik felét vfat-nek, a másikat pedig az ext2-nek. Így sokoldalúbb lesz
    az eszköz, de kicsit megosztott is. Az eljárás nem lesz olyan részletes, mint
    a <xref linkend="partition" /> fejezetben. Az ott leírtak lesznek ismételve, valamint
    mindkét fájlrendszer hexadecimális kódja közvetlenül lesz beírva ("t" bejegyzést
    követő sorok: Win95 = b; Linux = 83). Ha a partíció csak Linuxnak lesz, - szükségtelen mondani - 
    a Linux az alapértelmezés. Továbbá jegyezzük meg, hogy a vfat partíciót hozzuk létre elsőként - a Windows
    miatt kell így tennünk.
   </para>

   <screen>
             <prompt>#</prompt> <userinput><command>fdisk</command> /dev/sda</userinput>
	    
             <prompt>Command (m for help):</prompt> <userinput>d</userinput>
             <computeroutput>Selected partition 1</computeroutput>

             <prompt>Command (m for help):</prompt> <userinput>n</userinput>
             <computeroutput>Command action
                e   extended
                p   primary partition (1-4)</computeroutput>
             <userinput>p</userinput>
             <prompt>Partition number (1-4):</prompt> <userinput>1</userinput>
             <prompt>First cylinder (1-888, default 1): </prompt>
             <computeroutput>Using default value 1</computeroutput>
             <prompt>Last cylinder or +size or +sizeM or +sizeK (1-888,
                   default 888):</prompt><userinput>444</userinput>
             <prompt>Command (m for help):</prompt> <userinput>t</userinput>
             <computeroutput>Selected partition 1</computeroutput>
             <prompt>Hex code (type L to list codes):</prompt> <userinput>b</userinput>
             <computeroutput>
              Changed system type of partition 1 to b (Win95 FAT32)
             </computeroutput>
             <prompt>Command (m for help):</prompt> <userinput>n</userinput>
             <computeroutput>Command action
                e   extended
                p   primary partition (1-4)</computeroutput>
             <userinput>p</userinput>
             <prompt>Partition number (1-4):</prompt> <userinput>2</userinput>
             <prompt>First cylinder (445-888, default 445): </prompt>
             <computeroutput>Using default value 445</computeroutput>
             <prompt>
              Last cylinder or +size or +sizeM or +sizeK (445-888,
              default 888): 
             </prompt>
             <computeroutput>Using default value 888</computeroutput>

             <prompt>Command (m for help):</prompt> <userinput>t</userinput>
             <prompt>Partition number (1-4):</prompt> <userinput>2</userinput>
             <prompt>Hex code (type L to list codes):</prompt> <userinput>83</userinput>

             <prompt>Command (m for help):</prompt> <userinput>p</userinput>

             <computeroutput>
				 Disk /dev/sda: 131 MB, 131072000 bytes
             9 heads, 32 sectors/track, 888 cylinders
             Units = cylinders of 288 * 512 = 147456 bytes

                Device Boot    Start       End    Blocks   Id  System
             /dev/sda1             1       444     63920    b  Win95 FAT32
             /dev/sda2           445       888     63936   83  Linux
				 </computeroutput>

             <prompt>Command (m for help):</prompt><userinput>w</userinput>

   </screen>
 
   <note><para>
    Figyeljük meg, hogy a tábla írása előtt a második partíciót is létrehoztuk.
   </para></note>

   <para>
    A döntés, hogy pontosan a közepén választottuk ketté az egységet (128MB-os memória kártya
    1--444; 445--888) teljesen önkényes volt. Bármely más elgondolás ugyanolyan jó.
   </para>

   <para>
    A "delete" részt annyiszor kell ismételni, ahány partíció van az egységen.
   </para>

 </sect2>

 <!-- Section2: both -->

 <sect2 id="both">
 <title>Az ext2/vfat rendszer létrehozása</title>

   <para> 
    Ez a lépés a <xref linkend="making-ext2" /> fejezet ismétlése. Az első lépés létrehozza a DOS-os vfat,
    a második pedig a linuxos ext2 partíciót.
   </para>

   <screen>
             <prompt>#</prompt> <userinput><command>mkdosfs</command> -F 32 /dev/sda1</userinput>
             <prompt>#</prompt> <userinput><command>mke2fs</command> /dev/sda2</userinput>
   </screen>

 </sect2>

 <!-- Section2: mixed-tests -->

 <sect2 id="mixed-tests">
 <title> Teszt - ext2 és vfat</title>

   <para> 
    Egyszerűen végezzük el a <xref linkend="tests" /> és a <xref linkend="tests4" />
    fejezetben leírt teszteket külön az egyes partíciókra. A csatolási parancsok:
   </para>

   <screen>
             <prompt>#</prompt> <userinput><command>mount</command> -t vfat /dev/sda1 /mnt/fatstick </userinput>
             <prompt># </prompt><userinput><command>mount</command> -t ext2 /dev/sda2 /mnt/memstick</userinput>
   </screen>

   <para>
	Ezzel felcsatoltuk az eszköz mindkét partícióját.
   </para>

 </sect2>

 <sect2 id="config-linux">
 <title>A Linux beállítása a kettős partícióhoz</title>

  <para>
   Az a linuxos gép amin a particionálást végeztük, helyesen fogja kezelni a kettős
   partíciót. Mikor elvisszük az eszközt egy másik linuxos géphez, az csak a
   <filename>/dev/sda1</filename> partíciót fogja látni. Ez talán egy hibája a rendszermagnak.
   A új gépen a következőt kell tennünk:
  </para>
 
  <screen>
             <prompt>#</prompt> <userinput><command>fdisk</command> /dev/sda</userinput>
                   <computeroutput>Choose p; check partition table
                   If satisfied, choose w</computeroutput>
             <prompt>#</prompt> <userinput><command>less</command> /proc/partitions</userinput>
  </screen>        

  <para>
   Az eszköznek így már megvan minden partíciója és rajtuk az adatok érintetlenül.
   Egyetlen partíció esetén a fentieket nem szükséges elvégezni.
  </para>
 
  </sect2>

</sect1>

<!-- End Section1: mixed -->

<!-- Section1: users -->

<sect1 id="users">
<title> A memóriakártya hozzáférhetővé tétele</title>

   <para>
    Eddig csupán a rendszer beállításának és a memóriakártyák formázásának
    menetét írtuk le. Az USB eszközök fájlrendszereinek felcsatolása rugalmatlan,
    a nem root felhasználók számára egyszerűbbé kell tennünk az eszköz felcsatolását.
    Ehhez csupán néhány dolgot kell megtennünk.
   </para>

   <para>
    Az alábbi eljárás az összetettebb esetre vonatkozik, melyben a memóriakártyát
    kétfelé particionáltuk (<xref linkend="mixed"/>). Egyetlen ext2 partíció esetén
    a dolog még egyszerűbb: a vfat-ra vonatkozó sorokat elhagyjuk és az <filename>sda2</filename>-t
    kicseréljük <filename>sda1</filename>-re.
   </para>

   <para>
    Feltételezzük, hogy a <filename> /mnt/memstick</filename> és <filename> /mnt/fatstick</filename>
    csatolási pontok rendelkezésre állnak. Nem kötelező ezeket a neveket használni, és nem kell
    az <filename> /mnt</filename> könyvtárba rakni őket.
   </para>

   <para> 
    Az emlékezést megkönnyítendő, készítsük el a következő szimbolikus hivatkozásokat:
   </para>

   <screen>
 
             <prompt>#</prompt> <userinput><command>ln</command> -s /dev/sda1 /dev/fatflash</userinput>
             <prompt>#</prompt> <userinput><command>ln</command> -s /dev/sda2 /dev/flash</userinput> 
   </screen>

   <para> 
    A gördülékenyebb és könnyebb felcsatolásért adjuk a következő sorokat az <filename> /etc/fstab</filename> fájlhoz:
    (<emphasis>lásd. a megjegyzéseket a <xref linkend="mounting" /> végén</emphasis>)
   </para>

    <screen>
             none          /proc/bus/usb usbfs       defaults       0 0 
             /dev/flash    /mnt/memstick ext2,vfat   rw,user,noauto 0 0 
             /dev/fatflash /mnt/fatstick vfat        rw,user,noauto 0 0 
   </screen>

   <para> 
    A középső sor engedélyezi a felcsatolást ext2 és vfat esetben is.
    Az utolsó két sor lehetővé teszi bármely felhasználó számára az eszköz felcsatolását
    a következő parancsokkal:
   </para>

   <screen>
             <prompt>$</prompt><userinput><command> mount</command> /dev/flash</userinput>  [ext2-nek vagy vfat-nek] 
             <prompt>$</prompt><userinput><command> mount</command> /dev/fatflash</userinput>  [vfat-nek] 
   </screen>

   <para> 
     Lehetséges mindkét partíció egyidejű felcsatolása is. Lásd. <xref linkend="mixed" /> fejezet.
   </para>

   <para> 
    Egyetlen ext2 partíció esetén nem tűnik lehetségesnek, hogy bármely (nem root)
    felhasználó írható-olvasható módban csatolja fel az eszközt. A megoldáshoz készítsünk egy
    könyvtárat a memóriakártyán, amit a felhasználó birtokol, teljes hozzáféréssel. Root felhasználóként adjuk ki a következő parancsokat:
   </para>

   <screen>
             <prompt>#</prompt> <userinput><command>mount </command>/dev/flash </userinput>
             <prompt># </prompt><userinput><command>mkdir</command> -m 777 /mnt/memstick/superdir </userinput>
             <prompt># </prompt><userinput><command>chown</command> charles:charles /mnt/memstick/superdir </userinput>
   </screen>
 
   <para>
    Ha az eszköz vfat formátumú, ez a lépés nem szükséges.
   </para>

   <para> 
    Végezetül, íme egy kis szkript, amit a saját (ext2)
    flash meghajtóm fel- és lecsatolásához használok:
   </para>

   <programlisting>
             #!/bin/bash 
             EXCODE="keepit" 
             green='\033[0;32m' 
             yellow='\033[0;33m' 
             ## ___________________________ 
             ## Function to echo in colours 
             echo_in_color () 
             { 
                  message=$2 
                  message1=$4 
                  color=$1 
                  color1=$3 
                  echo -e -n $color 
		      echo -n $message 
                  echo -e -n $color1 " " 
                  echo  -n $message1 " " 
                  tput sgr0 
                  return 
             } 
             ## ___________________________ 
             clear 
             mount /dev/flash 
             echo_in_color $green "Flash drive mounted" 
             sleep 2 
             while [ $EXCODE != "flexit" ] 
                  do 
                     clear 
                     echo_in_color $yellow "Enter [flexit] to unmount and exit:" 
                     read EXCODE 
                  done 
             umount /dev/flash 
             exit 
   </programlisting>

   <para> 
    Egy FVWM menüből hívom meg az <userinput> Exec exec xterm
    -geometry 43x2+1250+0 -e /home/nikos/bin/flashdrive</userinput>
    paranccsal, ami valamelyik sarokban megjelenő kis x-term ablakban
    futtatja. A horizontális elhelyezést (1250) a képernyő felbontásához kell
    beállítani.
   </para>

</sect1>

<!-- End Section1:users -->

<!-- Section1: maintain -->

<sect1 id="maintain">
<title> Karbantartás</title>

 <!-- Section2: fs-inspect -->

 <sect2 id="fs-inspect">
 <title> A fájlrendszer vizsgálata</title>

   <para>
    Hasznos szokás a flash memórián levő ext2 fájlrendszer gyakori ellenőrzése.
    Ehhez használjuk a <application>dumpe2fs</application> programot a következő
    módon:
    <prompt># </prompt><userinput><command>dumpe2fs</command> -h /dev/sda1</userinput>
    (root felhasználóként kell felcsatolni az eszközt). Az eredmény az alábbihoz hasonló lesz:
   </para>

   <screen>
             Filesystem volume name:   &lt;none&gt;
             Last mounted on:          &lt;not available&gt;
             Filesystem UUID:          c42a6963-5e6a-4cd2-b7d7-c8f09dca6c52
             Filesystem magic number:  0xEF53
             Filesystem revision #:    1 (dynamic)
             Filesystem features:      dir_index filetype sparse_super
             Default mount options:    (none)
             Filesystem state:         clean
             Errors behavior:          Continue
             Filesystem OS type:       Linux
             Inode count:              32000
             Block count:              127856
             Reserved block count:     6392
             Free blocks:              116456
             Free inodes:              31922
             First block:              1
             Block size:               1024
             Fragment size:            1024
             Blocks per group:         8192
             Fragments per group:      8192
             Inodes per group:         2000
             Inode blocks per group:   250
             Filesystem created:       Sat Sep 20 12:43:00 2003
             Last mount time:          Tue Oct 28 14:13:03 2003
             Last write time:          Tue Oct 28 14:28:27 2003
             Mount count:              13
             Maximum mount count:      35
             Last checked:             Sat Oct 18 11:28:26 2003
             Check interval:           15552000 (6 months)
             Next check after:         Thu Apr 15 11:28:26 2004
             Reserved blocks uid:      0 (user root)
             Reserved blocks gid:      0 (group root)
             First inode:              11
             Inode size:               128
             Default directory hash:   tea
             Directory Hash Seed:      118bee0a-efa5-4771-967e-41a0badd0355
   </screen>

   <para>
    Néhány fontos szempontot szükségesnek tartunk kiemelni:
   </para>

   <itemizedlist>
       <listitem>
         <simpara>
           Az ext2 fájlrendszer létrehozásakor megadja, hogy hányszor lehet
           felcsatolni mielőtt ellenőrizni kellene. Ezt láthatjuk a <emphasis> Maximum mount count </emphasis> (35)
           és a <emphasis> Check interval</emphasis> (lejárati idő) sorokban.
         </simpara>
        </listitem>
        <listitem>
         <simpara>
           Az eddigi használat: <emphasis> Mount count</emphasis> és <emphasis> Last checked</emphasis>.
         </simpara>
        </listitem>
        <listitem>
         <simpara>
           Hibás fájlok (sérült blokkok) létezése: <emphasis> Filesystem state</emphasis>.
         </simpara>
        </listitem>
   </itemizedlist>

   <para>
    A rendszer figyelmeztetéseket küldhet ezekről a dolgokról az eszközről történő
    olvasáskor vagy felcsatoláskor.
   </para>

 </sect2>

 <!-- Section2: and-then -->

 <sect2 id="and-then">
 <title> És eztán?</title>
   <para>
    Amikor a számláló eléri a küszöbértéket, vagy hibás fájlok vannak, futtassuk a
    <prompt>#</prompt> <userinput><command>fsck.ext2</command> /dev/sda1</userinput>
    programot a felcsatolt eszközön. Ez frissíti a számlálókat, valamint kijavítja a hibás blokkokat.
    </para>

    <note>
      <para> 
       Vfat fájlrendszer esetén a <application>dump</application> program nem tűnik jónak.
       A <prompt>#</prompt> <userinput><command>dumpe2fs</command> -f /dev/sda1</userinput>
       parancs nem használható vfat fájlrendszeren. Létezik egy <application>dosfsck</application> nevű program
       (csupán alfa verzió), de kockázatos nem saját magunk által formázott eszközön futtatni.
      </para>
     </note>

 </sect2> 

 

</sect1>

<!-- End Section1: maintain -->

<!-- Section1: linux-2.6 -->

<sect1 id="linux-2.6">
   <title> A 2.6-os Linux rendszermag</title>

<!-- Section2: What's new -->
  <sect2 id="What-is-new">
    <title> Mik az újdonságok?</title>

     <para> 
      A rendszer beállítása a fent leírt módon tökéletes 2.4.x rendszermagok
      esetén, azonban 2.6.x (x = 0, 1, 2, 3, a készítés időpontjakor) esetén
      sokkal több lehetőségünk van:
     </para>

    <itemizedlist>
       <listitem>
         <para>
          Az USB eszközök gyorscseréjét (hotplugging) nagy mértékben javították, így
          lehetőségünk van menet közben USB eszközöket fel- és lecsatolni. Ha felcsatolunk, az eszköz megjelenik a
          /proc fájlrendszerben, az eltávolítás után pedig eltűnik onnan.
         </para>
       </listitem>
       <listitem> 
         <para>
          Bemutatkozott a <emphasis>sysfs</emphasis> rendszer. Ezt használva a csatlakoztatott eszközök egy szűk köre, azok jellemzői és a rajtuk lévő fájlrendszerek node-jai talán elérhetők.
         </para>
       </listitem>
       <listitem>
         <para>
          A gyorscseréhez szükséges részeket tökéletesítették, így már
          a felcsatolás sorrendjétől függetlenül meg tudjuk különböztetni
          az eszközöket.
         </para>
       </listitem>
    </itemizedlist> 

  </sect2>

<!-- End 

Section2 -->

<!-- Section2 Kernel options -->

  <sect2 id="kernel-options">
    <title> Rendszermag beállítások </title>

     <para>
      A rendszermag konfigurációs beállításai nagyrészt megegyeznek a
      <xref linkend="kernel" /> fejezetben leírtakkal. A beállító menüt azonban
      (<prompt>#</prompt><userinput><command> make </command>  
      menuconfig</userinput>) szisztematikusan átszervezték. 
     </para> 

     <sect3 id="bus-options">
       <title> Busz beállítások</title>
        <itemizedlist mark="none" spacing="compact">
         <listitem>
          <simpara>
           Gyorscserés eszközök támogatása (CONFIG_HOTPLUG)
          </simpara>
         </listitem>
        </itemizedlist>
     </sect3>

     <sect3 id="device-drivers">
       <title> Eszközmeghajtók</title>
        <itemizedlist mark="none" spacing="compact">

         <listitem override="bullet">
          <simpara>
           <emphasis role="strong"> SCSI eszköz támogatás</emphasis>
          </simpara>
         </listitem>
         <listitem>
          <simpara>
            SCSI eszköz támogatás (CONFIG_SCSI scsi_mod)
          </simpara>
         </listitem>
         <listitem>
          <simpara> 
            hagyományos /proc/scsi támogatás (CONFIG_SCSI_PROC_FS)
          </simpara>
         </listitem>
         <listitem>
          <simpara> 
            SCSI lemez támogatás (CONFIG_BLK_DEV_SD sd_mod)
          </simpara>
         </listitem>

         <listitem><para> </para></listitem>

         <listitem override="bullet">
          <simpara>
           <emphasis role="strong"> USB támogatás</emphasis>
          </simpara>
         </listitem>
         <listitem>
          <simpara>
           USB támogatás (CONFIG_USB usbcore)
          </simpara>
         </listitem>
         <listitem>
          <simpara>
           USB eszköz fájlrendszer (CONFIG_USB_DEVICEFS)
          </simpara>
         </listitem>
         <listitem>
          <simpara>
           UHCI HCD támogatás (CONFIG_USB_UHCI_HCD uhci_hcd) 
          </simpara>
         </listitem>
         <listitem>
          <simpara>
           USB Mass Storage támogatás (CONFIG_USB_STORAGE usb_storage)
          </simpara>
         </listitem>
        </itemizedlist>
     </sect3>

     <sect3 id="fss-2.6">
      <title> Fájlrendszerek</title>

        <itemizedlist mark="none" spacing="compact">
         <listitem>
          <simpara> 
            ext2 fájlrendszer (CONFIG_EXT2_FS ext2)
          </simpara>
         </listitem>

         <listitem><para> </para></listitem>

         <listitem override="bullet">
          <simpara> 
            <emphasis role="strong"> DOS/FAT/NT fájlrendszerek</emphasis>
          </simpara>
         </listitem>
         <listitem>
          <simpara> 
            DOS FAT fájlrendszer támogatás (CONFIG_FAT_FS fat)
          </simpara>
         </listitem>
         <listitem>
          <simpara> 
            MSDOS fájlrendszer támogatás (CONFIG_MSDOS_FS msdos)
          </simpara>
         </listitem>
         <listitem>
          <simpara> 
            VFAT (Windows 95) fájlrendszer támogatás (CONFIG_VFAT_FS vfat)
          </simpara>
         </listitem>

         <listitem><para> </para></listitem>

         <listitem override="bullet">
          <simpara>
           <emphasis role="strong"> Látszólagos fájlrendszerek</emphasis>
          </simpara>
         </listitem>
         <listitem>
          <simpara> 
            /proc fájlrendszer támogatás (CONFIG_PROC_FS)
          </simpara>
         </listitem>
        </itemizedlist>
     </sect3>
         
  </sect2>

  <sect2 id="notes-2.6">
  <title>Megjegyzések</title>
   
    <para>
     A saját érdekedben ajánlatos elolvasni az <ulink url="http://thomer.com/linux/migrate-to-2.6.html"> Migrating to Linux Kernel 2.6</ulink> (Áttérés a 2.6-os Linux rendszermagra) leírást, de nem szükséges olyan lépéseket követni, amelyeket nem tudsz.
    </para>
  </sect2>

<!-- End Section2 -->

<!-- Section2 Hotplugging -->

   <sect2 id="hotplug">
     <title> Gyorscsere és elnevezés </title>
     
       <para>
         A <xref linkend="scsidev" /> fejezetben tárgyaltuk az egy időben
         felcsatolt USB eszközök esetét. A nehézséget az okozza, hogy
         a felhasználó számára nehéz az eszközök megkülönböztetése. Előrehaladás
         történt ez ügyben a <ulink url="http://sourceforge.net/search/">Linux Hotplug Project </ulink>-ben (Linux Gyorscsere Projekt ) (keress rá a hotplug-ra), és a 2.6-os rendszermag-családban
         már meg is valósították, lehetővé téve a probléma hatékony kezelését. Ehhez
         szükség van néhány dologra:
       </para>

       <itemizedlist spacing="compact">
         <listitem>
          <simpara> sysfs - a Linux-2.6.x-os rendszermagba alapértelmezetten bele van fordítva
          </simpara> 
         </listitem> 

         <listitem>
          <simpara>
           <ulink url="http://linux-diag.sourceforge.net/Sysfsutils.html">sysfsutils-0.4.0 vagy későbbi verziók</ulink>
          </simpara>
         </listitem> 
 
         <listitem> 
          <simpara> 
           <ulink url="http://sourceforge.net/projects/linux-hotplug">hotplug-2004_01_05 vagy későbbi verziók</ulink>
          </simpara>
         </listitem>

         <listitem>
          <simpara>
            <ulink url="http://www.kernel.org/pub/linux/utils/kernel/hotplug">udev-016 vagy későbbi verziók</ulink>
          </simpara>
         </listitem>
        </itemizedlist>

     <sect3 id="installation">
       <title> Telepítés</title>
        
         <formalpara>
          <title>A sysfs fájlrendszer</title>
           <para></para>
         </formalpara>

           <para>
             A <emphasis>sysfs</emphasis> fájlrendszer része a 2.6-os rendszermag sorozatnak.
             Az <emphasis>udev</emphasis> és a <emphasis>sysfstools</emphasis> használja,
             hogy információt szerezzenek rendszermag-objektumokról (eszközök stb.): tulajdonságaikat
             és közös kapcsolatukat. Az aktiválás a következőképpen történik:
            </para>
              
            <screen>
              <prompt># </prompt><userinput><command>cd</command></userinput> /
              <prompt># </prompt><userinput><command>mkdir</command></userinput> sys
              <prompt># </prompt><userinput><command>mount</command></userinput> -t sysfs none /sys
            </screen>

            <para> 
             Az <userinput><command> ls </command> -F /sys</userinput> parancs kiírja
             az egész könyvtárstruktúrát bejegyzésekkel, mint például <emphasis>block/</emphasis>,
             <emphasis>bus/</emphasis>, ... Ez is sikerült. A felcsatolást tartóssá tehetjük, ha az
             alábbi sort az <filename>/etc/fstab</filename> fájlhoz adjuk:
            </para>
            
            <screen>
              none  /sys   sysfs  defaults  0  0
            </screen>

         <formalpara>
          <title>Sysfsutils</title>
           <para></para>
         </formalpara>

           <para>
             A szokványos módon telepíthető, nem igényel speciális beállítást.
             A README fájl útmutatásai jól érthetők. Azonban elsőként bizonyosodjunk
             meg arról, hogy az <filename>/usr/local/lib</filename> bejegyzés
             szerepel az <filename>/etc/ld.so.conf</filename> fájlban. Erre azért
             van szükség, hogy a <filename>libsysfs.so</filename> programkönyvtárakat
             felismerje a rendszer. Az telepítés után ellenőrizzük, hogy az
             <filename>/usr/local/bin/lsbus</filename> és az <filename>/usr/local/bin/systool</filename>
             segédprogramok települtek-e. Végül pedig ellenőrizzük, hogy a
             fent említett programkönyvtárak helyesen be vannak linkelve
             (<userinput><command>ldconfig </command>-p | grep
             libsysfs</userinput>).
           </para>

         <formalpara>
          <title>Gyorscsere</title>
           <para></para>
         </formalpara>

           <para>
             Következő lépésként telepítsük a <filename>hotplug</filename>
             szkripteket. Ha megvan, ellenőrizzük működésüket:
             <userinput><command> less </command> /proc/sys/kernel/hotplug</userinput>.
             Az eredmény valami hasonló lesz: <computeroutput>/sbin/hotplug</computeroutput>.
             Ha mégsem, akkor egy megfelelő inicializáló szkriptbe (például: <filename>/etc/rc.d/rc.local</filename>) írjuk be:
             <filename> echo "/sbin/hotplug" > /proc/sys/kernel/hotplug</filename>.
             Ezt a parancsot (root felhasználóként) kiadhatjuk magunk is az ellenőrzés előtt.
             A telepítés különösen egyszerű: <prompt># </prompt><userinput><command> make
             </command> install</userinput>. Ezután nézzük meg, hogy a
             <filename>/sbin/hotplug</filename> szkript megvan-e.
           </para>

         <formalpara>
          <title>Udev.</title>
           <para></para>
         </formalpara>
           
           <para>
             Ez az utolsó telepítés. Tanulmányozzuk a README fájlt, és
             kövessük a <userinput><command>make </command>
             USE_KLIBC=true</userinput> futtatásához szükséges lépéseket.
             Ha már fordítottál 2.6.x-es rendszermagot, nem fog gondot okozni.
             Ellenőrizzük, hogy az <filename>/sbin/udev</filename> és az
             <filename>/sbin/udevinfo</filename> léteznek-e. Vannak más
             fájlok is, az egyik nagyon fontos az <filename>/etc/udev/udev.rules</filename>.
             Ha van egy működő rendszered, amivel működik a memóriakártyád (ahogy fent bemutattuk),
             és felcsatolod azt, kipróbálhatod, hogy a rendszer látja-e (sda, sda1, ...):
             <userinput><command>ls </command>/udev</userinput>. Ha ott
             van, csatold le és listázz újra. Már nem lesz ott!
           </para>
           
      </sect3>

      <sect3 id="names">
      <title>Memóriakártyák elnevezése</title>
           <para>
             Az <emphasis>udev</emphasis> lehetőséget biztosít a memóriakártyák
             felismerésére, néhány beépített tulajdonság alapján. Ez a
             <emphasis>vendor</emphasis> azonosító alapján működik, amit a <userinput><command>systool
             </command> -vb scsi | grep vendor</userinput> paranccsal tudhatunk meg, ha az
             eszköz csatlakoztatva van. Egy listát kapunk a csatlakoztatott SCSI eszközökről
             (emlékezzünk, hogy a memóriakártya a rendszer felé egy SCSI eszköz; <xref
             linkend="scsidev"/> fejezet). Feltételezzük, hogy egyidejűleg két memóriakártya van
             felcsatolva. Ekkor két vendor azonosítót találunk. Név szerint:
             "UFD" és "STORAGE". Adjuk a következő sorokat az <filename>/etc/udev/udev.rules</filename>
             fájlhoz (akár az elejére is lehet):
           </para>

           <screen>
              ## Flash Memory 1
              BUS="scsi", SYSFS_vendor="UFD*", NAME="namib%n"

              ## Flash Memory 2
              BUS="scsi", SYSFS_vendor="STORAGE*", NAME="kalahari%n"
           </screen>

           <para>
             A vendor azonosítóban lehetnek kiegészítő szóközök, ezért
             kellettek a csillagok. Ne hagyjuk le őket. Válasszuk el,
             majd ismét csatlakoztassuk a memóriakártyákat, és adjuk ki
             a <userinput><command>ls </command> /udev</userinput>
             parancsot. A személytelen <filename>sda</filename>,
             <filename>sda1</filename> stb. helyett <filename>kalahari</filename>,
             <filename>kalahari1</filename>,
             <filename>namib</filename> és <filename>namib1</filename> van kiírva.
             Ezzel elneveztük az eszközt a "vendor" információ alapján.
             Mivel most már fel tudjuk ismerni az eszközt, nem probléma
             többé, hogy mihez van rendelve. Már csak annyi dolgunk van,
             létrehozzuk a szükséges csatolási pontokat, például
             <filename>/mnt/namib</filename> és <filename>kalahari</filename>,
             valamint bejegyezzük őket az <filename>/etc/fstab</filename>
             fájlba:
           </para>
            <screen>
             /udev/namib1     /mnt/namib     vfat,ext2  user,noauto,rw  0 0 
             /udev/kalahari1  /mnt/kalahari  vfat,ext2  user,noauto,rw  0 0         
            </screen>
           <para>
             Ez jó móka... És jusson eszünkbe, hogy vannak még
             más sivatagok is a Földön.
           </para> 


      </sect3>

   </sect2>

<!-- End Section2 -->

</sect1>

<!-- End Section1 -->

<!-- Section1: formal -->

<sect1 id="formal">
   <title> Formaságok</title>

<!-- Section2: copyright -->

 <sect2 id="copyright">
   <title> Szerzői jog</title>

   <para>
    This document is copyrighted (c) 2003 Niko Sauer and is
    distributed under the terms of the Linux Documentation Project
    (LDP) license, stated below.
   </para>

   <para>
    Ha nincs másként feltüntetve, a Linux HOGYAN dokumentumok szerzői jogait
    a szerzőjük jegyzi. A Linux HOGYAN dokumentumok egészben vagy részben
    másolhatók illetve terjeszthetők, elektronikus vagy más módon, amennyiben
    ez a szerzői jogi megjegyzés megtalálható minden másolatban. Az üzleti
    terjesztés is megengedett, azonban a szerző szeretne értesülni minden ilyen
    kiadványról.
   </para>

   <para>
    Minden fordításnak, összefoglaló munkának és olyan művek, amely forrásként
    használ valamely Linux HOGYAN dokumentumot tartalmaznia kell ezt a
    szerzői jogi megjegyzést: senki sem készíthet HOGYANt felhasználó munkát és
    arra nem szabhat ki további megszorításokat. Bizonyos feltételek mellett
    engedélyezhető kivétel ezen szabályok alól; bővebben a Linux HOGYAN koordinátortól
    az alábbi címen.
   </para>

   <para>
    Röviden, szeretnénk mindenkit buzdítani az információ elterjesztésére
    minél több csatornán. Azonban szeretnénk, hogy mindenki megtartsa a
    copyright megjegyzést a HOGYAN dokumentumokban, továbbá szeretnénk értesülni
    minden újabb tervezett kiadásról.
   </para>

   <para>
    Ha kérdésed van, írj a
    <email>nikos@friedrichs.up.ac.za</email>
    címre.
   </para>
 </sect2>

<!-- Section2: disclaimer -->

 <sect2 id="disclaimer">
   <title> A felelősség teljes elhárítása</title>

   <para>
    Semmilyen felelősséget nem vállalunk a dokumentum tartalmával kapcsolatban.
    Mindenki a saját felelősségére használja az elgondolásokat, példákat.
    Mivel ez egy új dokumentum, lehetnek benne hibák és pontatlanságok,
    amik akár a rendszer károsodásához is vezethetnek. Ezért mindenki
    figyelmesen járjon el, és habár ez különösen valószínűtlen, a szerző
    semmilyen felelősséget nem vállal érte.
   </para>

   <para>
    Az összes szerzői jog a tulajdonosuk birtokolja, hacsak nincs másként
    jelezve. Egy szakkifejezés használatát nem tekintjük úgy, hogy hatással
    lenne bármely márkanév vagy szolgáltatás védjegyének érvényességére.
   </para>

   <para>
    Bizonyos termékek vagy márkanevek megnevezését nem tekintjük hozzájárulásnak.
   </para>

   <para>
    Erősen ajánlott biztonsági mentéseket készíteni a rendszerről nagyobb telepítések
    előtt és rendszeres időközönként.
   </para>

 </sect2>

<!-- Section2: credits -->

 <sect2 id="credits">
   <title> Készítők</title>

   <para>
    Szeretném kifejezni mély hálámat fiaimnak Paulnak és Philipnek, akik
    1995-ben rábeszéltek a Linuxra való áttérésre. Philip látott el
    alapos tanácsokkal és nyújtott bepillantást, ami egy kellemes
    tanulságos tapasztalattá tette ezt a projektet.
   </para>
   <para>
     Emma Jane Hogbin a tanulmányában felvetett sok fontos kérdést, amik
     nagy mértékben segítették a dokumentum fejlesztését.
   </para>
 
 </sect2>

<!-- Section2: feedback -->

 <sect2 id="feedback">
   <title> Visszajelzés</title>
   <para>
    Szívesen fogadok minden elektronikus levelet a dokumentum felhasználóitól,
    a prezentációt érintő fejlesztő javaslatokkal és lehetséges kiegészítésekkel.
   </para>

 </sect2>

 <sect2>
    <title>Magyar fordítás</title>
    <para> A magyar fordítást <ulink url="mailto:Zalanyi.Balazs.Andor[kukac]stud.u-szeged[pont]hu">Zalányi Balázs Andor</ulink> készítette (2004.06.26). A lektorálást <ulink url="mailto:dacas[kukac]fsf[pont]hu">Daczi László</ulink> végezte el (2004.06.26). A dokumentum legfrissebb változata megtalálható a <ulink url="http://tldp.fsf.hu/">Magyar Linux Dokumentációs Projekt</ulink> honlapján. A dokumentum fordítása a <ulink url="http://www.u-szeged.hu/">Szegedi Tudományegyetem</ulink> <ulink url="http://www.inf.u-szeged.hu/~havasi/opensource/">nyílt forráskódú szoftverfejlesztés speciálkollégium</ulink>ának segítségével valósult meg.</para>
 </sect2>

</sect1>

<!-- Section1: formal: END -->


</article>

<!-- Keep this comment at the end of the file
Local variables:
mode: xml
xml-omittag:t
xml-shorttag:t
xml-namecase-general:t
xml-general-insert-case:lower
xml-minimize-attributes:nil
xml-always-quote-attributes:yes
xml-indent-step:1
xml-indent-data:t
xml-parent-document:nil
xml-exposed-tags:nil
xml-local-catalogs:nil
xml-local-ecat-files:nil
End:
-->