<!DOCTYPE article PUBLIC "-//OASIS//DTD DocBook V4.1//EN">

<article lang="hu">
 <articleinfo>
  <title>Linux + XFS HOGYAN</title><subtitle>Szteroiddal fűtött Linux</subtitle>
  <author>
   <firstname>Russel</firstname> 
   <surname>Ingram</surname>
   <affiliation>
    <address>
     <email>ringram@gargoylecc.com</email>
    </address>
   </affiliation>
  </author>

  <date>v1.1, 2002 május 12.</date>

  <revhistory>
   <revision>
    <revnumber>v1.1</revnumber>
    <date>2002.05.12</date>
    <authorinitials>ri</authorinitials>
    <revremark>
	 Frissült az SGI cvs-ről szóló információ, ami már a jelenlegi állapotot tükrözi.
     Számos változtatás, pontosítás történt az olvasói visszajelzések alapján.
    </revremark>
   </revision>
   <revision>
    <revnumber>v1.02</revnumber>
    <date>2001.10.08</date>
    <authorinitials>ri</authorinitials>
    <revremark>
     A dokumentum néhány megjegyzéssel, blokkjegyzettel lett kibővítve. Az "Utolsó simítások" 
	 fejezetben kijavítottam az utasítások leírásában levő hibát. Az "XFS segédprogramok 
	 fordítása és telepítése" fejezet megjegyzésében az e2fsprogs-devel csomag libuuid.a 
	 csomagra változott.
    </revremark>
   </revision> 
   <revision>
    <revnumber>v1.01</revnumber> 
    <date>2001.10.04</date> 
    <authorinitials>ri</authorinitials> 
    <revremark>
	 Hibajavítás az "Utolsó simítások" fejezetben, számos változás a külalakban.
    </revremark
   </revision>
  </revhistory>

  <abstract>
   <para>
    Ez a dokumentum leírja, hogyan építs fel  
    egy SGI XFS naplózó fájlrendszeren futó Linux rendszert.
   </para>
  </abstract>

 </articleinfo>
 <sect1>
  <title>Bevezetés</title>
  <sect2>
   <title> Az XFS naplózó fájlrendszer bemutatása </title>
    <para>
     Ez a dokumentum leírja, hogyan lehet egy Linux rendszert felépíteni és futtatni 
     az SGI XFS naplózó fájlrendszeren. Idézet az XFS GYIK-ból:  "Az XFS naplózó 
     fájlrendszert az SGI fejlesztette ki az SGI IRIX operációs rendszerhez történő
     alkalmazásra, és most a GPL keretein belül a Linux számára is használhatóvá vált. 
     A fájlrendszer különösen jól méretezhető, kihasználja a B-fa adta lehetőségeket a 
     nagyméretű, több részletben tárolt fájlok, és a különösen nagyméretű könyvtárak 
     tárolásához. A naplózó képesség azt jelenti, hogy búcsút mondhatunk az fsck 
     hibajavítására történő várakozásra, vagy a fájlbejegyzési hiba miatti aggodalomnak." 
     Az XFS naplózó fájlrendszert az SGI alapvetően a nagyteljesítményű kiszolgáló 
     rendszerek számára tervezte, ezért kapta a jelen leírás a "Szteroiddal fűtött Linux" alcímet.
    </para>
   </sect2>
   <sect2>
    <title> Előszó, visszajelzés, készítők </title>
    <para>
     Az Irix rendszeradminisztrátorok közösségének egészen friss tagjaként 
     valósággal szerelmese lettem az Irix számára kifejlesztett megbízható 
     fájlrendszernek (amely természetesen az XFS).  Mondanom sem kell, figyelemmel
     kísértem a fájlrendszer Linux-ra átírásáról szóló híreket, és már a kezdetektől fogva
     arról álmodoztam, hogy Linux rendszeremet csakis XFS fájlrendszeren futtatom.
     A projekt már elérkezett arra a pontra, amikor ez valósággá válhat (valójában ez már
     közel egy évvel a jelen írás megszületése előtt megtörtént). A nagyszámú programkészítési/
     programátültetési projekt ellenére a dokumentációk nem mindig olyan könnyen
     fellelhetők, vagy érthetőek mint szeretnénk. Ez a leírás ezt a helyzetet próbálja meg 
     orvosolni.
 
   </para>
    <para>
     A jelen leírásban található információk Jason Walker és Russel Cattelan által 
     az XFS fejlesztői listára küldött levelek gyűjteményén, az SGI Open Source 
     Development weboldalakon összegyűjtött információkon, valamint saját 
     (Russel Ingram) beállítási tapasztalataimon alapul.   
    </para>
    <para>
     Küldj nyugodtan egy e-mailt erre a címre: <email>ringram@gargoylecc.com</email> 
	 ha javítani valót találsz benne, vagy valamilyen információ/URL illetve egyéb hiányzik 
     belőle. Minél több visszajelzést kapok erről HOGYANról, annál több segítséget 
     tudok nyújtani mindenkinek.   
    </para>
    <para>
     A leírás legfrissebb angol nyelvű változatát a következő helyen találod: 
     <ulink url="http://www.gargoylecc.com/Linux+XFS-HOWTO/t1.html">
      Gargoyle Computer Consulting
     </ulink>.
    </para>
   </sect2>
   <sect2>
    <title>Szerzői jog és a felhasználás feltételei</title>
    <para>
     A szerzői jogokat Russel Ingram birtokolja; copyright (c) 2001; ez egy INGYENES 
     leírás. A GPL feltételei szerint te is szabadon terjesztheted.   
    </para>
    <para>
     Ennek a leírásnak a tartalma Russel legjobb tudása szerint megfelel a 
     valóságnak. Mivel azonban az XFS linuxos átiratát emberek készítették el, így 
     lehetnek benne tévedések, hibák ezek időnként előfordulnak.   
    </para>
    <para>
     Semmilyen személy, csoport vagy egyéb szervezet nem felelős a számítógépe(i)dben 
     esett bármilyen kárért, amit az ebben a leírásban közölt információk felhasználása okozott.
     Azaz:
    </para>
    <para>
    </para>
    <para>
     <emphasis>
      A SZERZŐ NEM VÁLLAL FELELŐSSÉGET SEMMILYEN KÁRÉRT, AMELYET A JELEN LEÍRÁSBAN
      KÖZÖLT INFORMÁCIÓKRA ALAPOZOTT TEVÉKENYSÉG OKOZOTT.
     </emphasis>
    </para>
   </sect2>
   <sect2>
   <title>Magyar fordítás</title>
   <para>
    A magyar fordítást <ulink url="mailto:dacas@freemail.hu_NO_SPAM">Daczi László</ulink> készítette (2002.05.30).
    Bármilyen fordítással kapcsolatos észrevételt a <ulink url="mailto:linuxhowto@sch.bme.hu_NO_SPAM">linuxhowto@sch.bme.hu</ulink> címre küldjetek.
    A lektorálást <ulink url="mailto:tech.translation@axelero.hu_NO_SPAM">Varga Zsolt</ulink> végezte el (2002.06.27). A fordítás javítva 2002.10.29.-én.
    A dokumentum legfrissebb változata megtalálható a <ulink url="http://tldp.fsf.hu/index.html">Magyar Linux Dokumentációs Projekt</ulink> honlapján.
   </para>
  </sect2>
 </sect1>
 <sect1>
  <title> Előkészületek az XFS támogatás telepítéséhez </title>
  <sect2>
   <title> A Linux 2.4.x-XFS forráskód letöltése </title>
   <para>
    Az SGI Open Source Development oldalai jelenleg az egyetlen olyan hely, ahol elérhető az XFS támogatás Linux alatt 
    használható forráskódja. Innen CVS-en keresztül töltheted le az anyagokat     
   </para>
   <note>
    <title>Megjegyzés</title>
    <para>jelenleg két különböző változat érhető el:
     <itemizedlist>
 
      <listitem>
       <para>linux-2.5-xfs: fejlesztői változat</para>
      </listitem>
      <listitem>
       <para>linux-2.4-xfs: stabil, hibamentes változat</para>
      </listitem>
     </itemizedlist>
    </para>
   </note>
   <para>
    Az én tapasztalataim a 2.4 verzión alapulnak, de úgy gondolom, a fejlesztői
	változatban is minden ugyanúgy működik. Mindkét változatot szinkronizálják a
	saját rendszermag-ágával, legalábbis annak fő változataival.
   </para>
   <para>
    A kernel forrás letöltéséhez szükséges lépések a következők:
   </para>
   <para>
    A. A Linux kernel forrása általában az /usr/src könyvtárban van, tehát először 
    lépj be ebbe a könyvtárba (vagy ahová a kernel forrást telepítetted - a ford.)
   </para>
   <para>
    <programlisting>
     $ cd /usr/src   
    </programlisting>	
   </para>
   <para>
    B. Állítsd be a CVSROOT környezeti változót, hogy az a megfelelő CVS kiszolgálóra 
    mutasson     
   </para>
   <itemizedlist>
    <listitem>
     <para>
      ha sh, bash, ksh, stb-t használsz...:   
      <programlisting>
       $ export CVSROOT=':pserver:cvs@oss.sgi.com:/cvs'    
      </programlisting>
     </para>
    </listitem>
    <listitem>
     <para>
      Csh vagy tcsh használata esetén:     
      <programlisting>
       $ setenv CVSROOT  :pserver:cvs@oss.sgi.com:/cvs   
      </programlisting>
     </para>
    </listitem>
   </itemizedlist>
   <para>
    Ha gyakran szeretnéd frissíteni a kernelt, érdemes ezt beletenni a login
    scriptbe.
  
 </para>
   <para>
    C. Jelentkezz be a CVS kiszolgálóra.    
   </para>
   <para>
    <programlisting>
     $ cvs login  (a jelszó: &quot;cvs&quot;)   
    </programlisting>
   </para>
   <para>
    Ezt csak EGYSZER kell megtenned, nem minden alkalommal, amikor ezt a CVS-t használod.
   </para>
   <para>
    D. Töltsd le a linux-2.4-xfs forráskódot. Az első alkalommal ez valahogy így 
    néz ki:   
   </para>
   <para>
    <programlisting>
     $ cvs -z3 co linux-2.4-xfs    
    </programlisting>
   </para>
   <para>
    Legközelebb csak le kell ellenőrizni a forrást, valahogy így...    
   </para>
   <para>
    <programlisting>
     $ cvs -z3 update linux-2.4-xfs   
    </programlisting>
   </para>
   <para>
    ...majd frissíteni a nálad lévő forráskódot a CVS kiszolgálón lévő legfrissebb
    változatra.
 
  </para>
  </sect2>
  <sect2>
   <title> XFS támogatás: kernelbe fordítva vagy modulként betöltve?  </title>
   <para>
    Az XFS támogatást modulként is lehetséges kernelbe fordítani, ami aztán RAM diszk és 
    néhány lilo konfigurációs beállítás segítségével működik is (nekem legalábbis így mondták).
    Én nem próbáltam ezt ki egyelőre, tehát nem tudom leírni ennek a menetét, ezért 
    idézek Russel Cattelan fejlesztői levelezőlistára beküldött leveléből:   
   </para>
   <blockquote>
    <attribution>
     <author>
      <firstname>Russell</firstname><surname>Cattelan</surname>
     </author>
    </attribution>
    <para>
     Valójában nem nehéz az xfs támogatást modulként futtatni. A cmd/xfs/misc 
     könyvtárban van egy módosított mkinitrd, amely mindig előállít egy RAM diszket 
     az xfs és xfs_support számára.   
    </para>
    <para>
     Elég egyszer hozzáadni az initrd betöltésére vonatkozó bejegyzést a lilo.conf 
     állományban ÉS: 
    </para>
    <para>
     <programlisting>
      append = "ramdisk_size=25000"   
     </programlisting>
    </para>
    <para>
     Az alapértelmezett méret 4096, ami közel sem elég az xfs támogatáshoz.   
    </para>
    <para>
     Részlet a hordozható gépem beállításainak listájából:   
    </para>
    <para>
     <programlisting>
      punch[12:57am]-=>mount
      /dev/ide/host0/bus0/target0/lun0/part8 on / type xfs (rw,noatime) 
      none on /proc type proc (rw) 
      /dev/ide/host0/bus0/target0/lun0/part6 on /boot type ext2 (rw,noatime) 
      none on /dev/pts type devpts (rw,mode=0620)
      /dev/ide/host0/bus0/target0/lun0/part1 on /mnt/windows type vfat (rw,nosuid,nodev,umask=0) 
      /dev/ide/host0/bus0/target0/lun0/part9 on /blam type xfs (rw)   

      punch[12:57am]-=>lsmod 
      Module                  Size Used by 
      autofs                 13180   1 (autoclean) 
      usb-uhci               24918   0 (unused) 
      usbcore                35339   0 [usb-uhci]
      3c59x                  25149   1 (autoclean) 
      maestro                29757   0 (unused) 
      soundcore               6085   2 [maestro]
      vfat                   13075   1 (autoclean) 
      fat                    37733   0 (autoclean) [vfat] 
      xfs                   447888   2 
      xfs_support            13954   0 [xfs] 
      pagebuf                39935   2 [xfs]   
 
      image=/boot/vmlinuz-2.4.0-XFS-test13-pre4 
      label=t13p4  
      root=/dev/hda8
      initrd=/boot/initrd-2.4.0-XFS-test13p4.img 
      append="ramdisk_size=25000"
      read-only   
     </programlisting>
    </para>
   </blockquote>
   <para>
    Ez alapján azt gondolom nem túl nehéz a támogatást modulként a kernelbe 
    fordítani, ez az, amit én is tenni fogok. Megpróbálom majd így használni később, 
    és további részletekkel szolgálok ennek megvalósításáról. Ha valakinek van 
    ideje leírni ennek menetét mielőtt én megtenném ezt, kérem, küldje el e-mailben, 
    én majd beleteszem a leírásba, a szerzőt megillető jutalékkal együtt :-))   
   </para>
  </sect2>
 </sect1>
 <sect1>
  <title> Kernel beállítás és telepítés </title>
  <sect2>
   <title>A kernel beállítása az XFS támogatáshoz</title> 
   <note>
    <title>Megjegyzés</title>
    <para>
     Ha még soha nem állítottál be és fordítottál új linux kernelt, ajánlott  
     elolvasni a Linux Kernel HOGYANt, mielőtt ezeket a lépéseket végrehajtod. 
     A Linux Kernel HOGYANt megtalálod a <ulink url="http://www.linuxdoc.org/HOWTO/Kernel-HOWTO.html">
      Linux Documentation Project (LDP) </ulink> oldalon vagy valamelyik tükrözésén.
    </para>
   </note> 
   <para>
    Miután letöltötted a CVS könyvtárfából az aktuális kernel forrását, annak a 
    /usr/src/linux-2.4-xfs(-beta)/linux könyvtárban kell lennie. Szóval lépj be 
    ebbe a könyvtárba mielőtt kiadnád a make config (méginkább a make menuconfig - 
    a ford.) parancsot a beállítások elvégzéséhez. Az XFS támogatáshoz 
    engedélyezned kell a a "Prompt for development and/or incomplete code/drivers" 
    beállítást a "Code maturity level options" fejezetben majd a "Page Buffer 
    support" és "SGI XFS filesystem support" menüpontokkal kell ezt megtenned 
    (mindkettő a "File systems" fejezetben található). Lehetőséged van még 
    kiválasztani az "Enable XFS Debug mode" és  "Enable XFS Vnode Tracing" 
    beállításokat az "SGI XFS filesystem support" fejezet alatt. Ezek lassíthatják 
    az XFS fájlrendszered használatát, de hasznosak lehetnek egy összeomlás 
    esetének kivizsgálásában, ha ilyen előfordulna.   
   </para>
  </sect2>
  <sect2>
   <title>A kernel és a modulok fordítása</title>
   <para>
    Minden kernel fordításkor ki kell adni az alábbi parancsokat az új kernel 
    (és modulok - a ford.) létrehozása érdekében:   
   </para>
   <para>
    <programlisting>
     $ make dep 
     $ make bzImage 
     $ make modules
    </programlisting> 
   </para>
  </sect2>
  <sect2>
   <title>Az új kernel és modulok telepítése</title>
   <para>
    Ezt minden kernel telepítéskor újra meg kell csinálni:   
   </para>
   <para>
    <programlisting>
     $ make modules_install 
     $ cp arch/i386/boot/bzImage /boot/vmlinuz-2.4.0-XFS   
    </programlisting>
   </para>
  </sect2>
  <sect2>
   <title>Egy új bejegyzés hozzáadása a lilo beállításokhoz, a beállítások érvényesítése</title>
   <para>
    <programlisting>
     $ vi /etc/lilo.conf
    </programlisting>   
   </para>
   <para>
    Hozz létre egy új kernelindító bejegyzést a lilo.conf állományban ehhez 
    hasonlóan:   
   </para>
   <para>
    <programlisting>
 
     image=/boot/vmlinuz-2.4.0-XFS label=xfs  read-only  root=/dev/hda2
    </programlisting> 
   </para>
   <para>
    A "root=" szöveg utáni részt másold át egy szintén linuxot indító bejegyzésből, 
    a lilo.conf állományból. Ne felejtsd el elindítani a lilo-t a lilo.conf fájl 
    szerkesztése után, hogy a módosítások érvénybe lépjenek (a parancssorba gépeld 
    be "lilo" majd üss egy "enter"-t - a ford.)   
   </para>
  </sect2>
  <sect2>
   <title>Az XFS segédprogramok fordítása és telepítése</title>
   <para>
    Az XFS támogatással számos eszközt is kapsz, amikkel felépítheted és 
    karbantarthatod a fájlrendszert. Ezek a /usr/src/linux-2.4-xfs(-beta)/cmd/xfsprogs 
    könyvtárban vannak.   
   </para>
   <note>
    <title>Megjegyzés</title>
    <para>
     Ezek az eszközök a /usr/lib/libuuid.a osztott programozói könyvtárra 
     épülnek. Ha a könyvtárat még nem telepítetted, akkor az XFS eszközök 
     lefordítása előtt feltétlenül tedd ezt meg. Az ezt tartalmazó rpm csomagot
     megtalálod a <ulink url="http://www.rpmfind.net">Rpmfind.net</ulink> címen,
     ha rákeresel a "/usr/lib/libuuid.a." szövegre, a Debian csomag neve 
     pedig uuid-dev. Más disztribúciókban ez a programozói könyvtár ezektől 
     eltérő csomagban is lehet. Egy jó módszer a megfelelő csomag megkeresésére, 
     ha a <ulink url="http://www.google.com/linux">Google Linux</ulink> 
     keresőmotort használod.
  </para>
   </note>
   <para>
    Lépj be ebbe a könyvtárba:   
   </para>
   <para>
    <programlisting>
     $ cd ../cmd/xfsprogs   
    </programlisting>
   </para>
   <para>
    Fordítsd le, és telepítsd az XFS eszközöket:
   </para>
   <para>
    <programlisting>
     $ make install    
    </programlisting> 
   </para>
  </sect2>
  <sect2>
   <title>Az új kernel indítása</title>
   <para>
    <programlisting>
     $ reboot   
    </programlisting>
   </para>
   <note>
    <title>Megjegyzés</title>
    <para>
     Ha nem állítod be az alapértelmezett kernelnek az XFS támogatással fordított 
     kernelt, akkor bootoláskor be kell gépelned az "xfs" szöveget, majd leütnöd egy 
     enter-t, amikor megjelenik a "LILO Boot:" szöveg a képernyőn.   
    </para>
   </note> 
  </sect2>
 </sect1>
 <sect1>
  <title>A fájlrendszer lecserélése</title>
  <para>
   Az eljárás befejező része talán a legtrükkösebb, és ez vezethet a legkönnyebben 
   adatvesztéshez. Ajánlott egy biztonsági másolatot készítése a teljes 
   rendszerről (vagy legalább az összes fontos adatról), mielőtt megkísérled azt az 
   XFS fájlrendszerre másolni. Még példát írni is nehéz erről, mivel több száz 
   lehetséges módszer létezik. Megadom az alapvető parancsokat, amikkel általánosságban új 
   fájlrendszert hozhatsz létre, valamint átadom a saját fájlrendszerem átmásolásából 
   származó tapasztalatokat.   
  </para>
  <sect2>
   <title>A gyökérkönyvtár átmásolása</title>
   <para>
    Az XFS rendszernek a gyökérkönyvtár átmásolása talán a legtrükkösebb része az eljárásnak, 
    mivel ezen van a rendszer és nem tudod leválasztani (értsd: umount - a ford.) 
    mialatt a linux fut. Ha van olyan tartalék fájlrendszered, amit fel tudsz 
    csatlakoztatni (értsd: mount - a ford.), és elfér rajta a gyökérkönyvtár, akkor 
    csinálhatsz valami ehhez hasonlót (nekem a /dev/hda4 a tartalék, és a /dev/hda2 
    a root partíció):   
   </para>
   <para>
    <programlisting>
     $ mkfs -t ext2 /dev/hda4 
     $ mkdir /mnt/temp 
     $ mount -t ext2 /dev/hda4 /mnt/temp 
     $ cd / 
     $ tar lcf - .|(cd /mnt/temp; tar xpvf - )   
    </programlisting>
   </para>
   <para>
    Én a "tar"-ral másoltam át a fájlokat, esetleg használhatod a "cp -dpR" 
    parancsot is, de ha a "tar"-t használod -- mint én a példában tettem az "-l"
    kapcsolóval -- akkor csak az ezen a <emphasis>partíción</emphasis> lévő fájlok kerülnek átmásolásra. 
    Pl.: ha van egy másik partíciód, amit a /usr pontra csatlakoztatsz, akkor az azon 
    lévő fájlokat <emphasis>nem</emphasis> másolja át (pedig a gyökérkönyvtárból kiindulva ugyebár a 
    /usr könyvtárba is eljuthatunk... - a ford.).   
   </para>
   <para>
    (Figyelem!!! A szöveg további részében a "/dev/hda2" és a "/dev/hda4" 
    partíciók nem biztos, hogy megfelelnek a Te partícióid hivatkozásainak - a ford.) Következő 
    lépésként cseréld ki az /etc/fstab és /etc/lilo.conf állományokban a /dev/hda2 
    bejegyzéseket /dev/hda4 -re, majd futtasd a "lilo"-t és indítsd újra a rendszert.   
   </para>
   <para>
    A rendszer újraindítása után a /dev/hda4 partíció csatlakozik a gyökérkönyvtár 
    pontjára, az eredeti gyökérkönyvtárat pedig nem csatlakoztatja a rendszer. Most 
    egy új XFS fájlrendszert hozhatsz létre a /dev/hda2 helyén.   
   </para>
   <para>
    <programlisting>
     $ mkfs -t xfs /dev/hda2   
    </programlisting>
   </para>
   <para>
    Csatlakoztasd az új XFS fájlrendszert:   
   </para>
   <para>
    <programlisting>
     $ mount -t xfs /dev/hda2 /mnt/temp   
    </programlisting>
   </para>
   <para>
    És másold vissza a gyökérkönyvtárat az eredeti helyére:   
   </para>
   <para>
    <programlisting>
     $ cd / 
     $ tar lcf - .|(cd /mnt/temp; tar xpvf -)   
    </programlisting>
   </para>
   <para>
    Cseréld ki a /etc/fstab és /etc/lilo.conf állományokban a /dev/hda4 
    hivatkozásokat és futtasd a "lilo"-t. A fájlrendszer típusát is módosítanod kell 
    a /dev/fstab állományban. Ennek valahogy így kell kinéznie:   
   </para>
   <para>
    <programlisting>
     /dev/hda2               /                       xfs    defaults 1 1   
    </programlisting>
   </para>
   <note>
    <title>Megjegyzés</title>
    <para>
     Néhány linux disztribúcióban az fstab állományban nem csak alapértelmezett 
     beállítások szerepelnek. Például a Debian rendszerekben használatos a 
     "defaults,errors=remount-ro." A csatlakozás (mount /a ford.) beállításai 
     különbözőek minden fájlrendszerre nézve, kivéve a "default" kulcsszót. Ha nem 
     ismered a specifikus XFS beállításokat, elégedj meg az alapértelmezettel. 
     A Debianban például nem használható az XFS hibakezelési beállítása, és a 
     fájlrendszer nem lesz felcsatlakoztatva.   
    </para>
	<para>
	 Ráadásul a fájlrendszer-címkék egyre népszerűbbek, ezért az fstab állományban
	 ilyen bejegyzéseket is láthatsz, mint például ez: 
     <programlisting> 
      LABEL=/                 /                       ext2    defaults        1 1 
     </programlisting> 
	  A legegyszerűbb módja a fenti probléma megoldásának az, ha kicseréled a címkét a
	  valódi eszköz állománynevére (például, ha a "/dev/hda1"-re címkével hivatkozol 
	  / cseréld a "LABEL=/" bejegyzést "/dev/hda1"-re). 
	</para>
   </note>
   <para>
    Most indítsd újra a rendszered az új XFS partíción lévő gyökérkönyvtáraddal.   
   </para>
   <para>
    Természetesen számos egyéb lehetőséged van a gyökérkönyvtár átmásolására. 
    Ha úgy gondolod, hogy tudsz egy jobbat, feltétlenül szeretnék hallani róla és berakni 
    ebbe a leírásba, ha egyszerűbbnek néz ki a fent leírt ötletnél. Nekem nincs 
    másik felcsatlakoztatható partícióm, viszont van CD íróm, tehát felírtam a 
    gyökérkönyvtáram CD-re, felcsatlakoztattam, mint gyökérkönyvtárat, miközben 
    készítettem egy új XFS partíciót. Minden esetben ugyanazokat az alapvető 
    parancsokat kell használni egy új fájlrendszer készítésére és csatlakoztatására.   
   </para>
  </sect2>
  <sect2>
   <title>Utolsó simítások</title>
   <para>
    Az utolsó lépés a partíciók kicserélése. Ez lényegében ugyanaz, mint amit a 
    gyökérkönyvtár átmásolásakor csináltam. (Normális rendszerben van egy partíció 
    a / könyvtárnak, és egy-egy a boot, usr, tmp, root, stb. könyvtáraknak - a ford.) 
    Azt ajánlom, ezt egyfelhasználós üzemmódban hajtsd végre, így a gyökérkönyvtáron 
    kívül bármit lecsatlakoztathatsz, és az egész csereberét 
    milliónyi újraindítás nélkül elvégezheted. Egyfelhasználós módba úgy kapcsolhatod 
    a rendszert, ha kiadsz egy futási szintet átállító parancsot, például így:   
   </para>
   <para>
    <programlisting>
     $ telinit 1   
    </programlisting>
   </para>
   <para>
    vagy újraindításkor a Lilo promptnál kérd ezt:
 
  </para>
   <para>
    <programlisting>
     LILO Boot: xfs single   
    </programlisting>
   </para>
   <para>
    Ez elindítja a rendszert, és belépsz egy root parancssorba minden külső 
    kapcsolat és virtuális terminál nélkül, így nem fordulhat elő, hogy valaki, 
    vagy valamilyen program használjon egy fájlrendszert (ez azt eredményezné, 
    hogy az foglalt lenne és nem tudnád leválasztani). Most felcsatlakoztathatod 
    a tartalék fájlrendszered úgy, ahogy előzőleg már leírtuk, és átmásolhatod rá 
    a következő könyvtárat (először talán töröld le róla a gyökérkönyvtárból 
    felmásolt anyagot). Válaszd le a régi fájlrendszert, készíts rajta egy új xfs 
    fájlrendszert, majd csatlakoztasd fel, és másold rá vissza a régi tartalmát
    stb... Mondjuk ha a /dev/hda3 partíciót a /usr pontra csatlakoztatod fel, akkor
    a művelet valahogy így néz ki:   
   </para>
   <para>
    <programlisting>
     $ mount -t ext2 /dev/hda4 /mnt/temp 
     $ cd /usr 
     $ tar lcf - .|(cd /mnt/temp; tar xpvf - )
	 $ cd /mnt/temp 
     $ umount /usr 
     $ mkfs -t xfs /dev/hda3 
     $ mount -t xfs /dev/hda3 /usr 
     $ tar lcf - .|(cd /usr; tar xpvf - )   
    </programlisting>
   </para>
   <para>
    Ne felejtsd el kicserélni a /usr könyvtár fájlrendszerének típusát az 
    /etc/fstab állományban xfs-re.   
   </para>
   <para>
    Ez minden amit tenned kellett. A többi átmásolandó fájlrendszer esetében is
    ugyanígy kell eljárni. Ezután ha teljes többfelhasználós módban újraindítod
    a rendszert, megkapod a saját XFS fájlrendszeren futó szteroiddal fűtött Linuxodat!   
   </para>
  </sect2>
 </sect1>
</article>

